Hírek

Ezzel is árt Európának a brüsszeli vezetés

A háborúval és az energiaválsággal terhelt időszak jelentős nehézségek elé állítja az országok vezetőit. Az Egyesült Államok ráadásul mindezt tetézte egy olyan támogatási politikával, amellyel az Európai Unió nem tud versenyezni. Ennek fényében még inkább visszás, hogy a brüsszeli vezetés zsarolásra használja fel a közösségi pénzek kifizetését, amellyel amúgy is csúszásban van.

Az elmúlt időszakban világosan megmutatkozott, hogy fokozódik a kereskedelmi konfliktus az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Az energiaválság és a szankciók miatt ma egy vállalat jóval olcsóbban juthat energiához a tengerentúli országban, mint Európában, írja a Magyar Nemzet. Ráadásul mindezt az amerikai adminisztráció olyan méretű támogatási programmal erősítette meg, amellyel az Európai Unió egyszerűen nem tud versenyezni. A kettő együttesen soha nem látott kivándorlási hullámot indított el az európai vállalatok körében. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának a vezetője a minap felhívta a figyelmet arra a sokatmondó tényre, hogy tavaly 135 milliárd euró működő tőke áramlott ki Németországból, a beáramlás viszont a tizenegymilliárd eurót sem érte el.

Így nem véletlen, hogy az amerikai támogatási programot a német gazdasági miniszter „nyílt hadüzenetnek” nevezte.

A fentiek fényében még inkább tragikusnak tűnik, hogy az unió vezetése még a saját tagállamainak is „betart”. Ennek ékes példája, hogy sem Magyarország, sem Lengyelország nem kapott egy árva eurócentet sem abból a helyreállítási alapból, amelyet még a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásinak enyhítésére hoztak létre. Hazánk minden feltételt teljesített, hogy megkapja a neki járó forrásokat. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap emlékeztetett: tavaly 4,6 százalék helyett öt százalék felett növekedhetett volna a magyar gazdaság, amennyiben megkapjuk ezeket az összegeket. Azaz: ki lehet jelenteni, hogy a brüsszeli politika versenyhátrányba hozta az országunkat.

Fotó: wikimedia

A Világgazdaság ráadásul nemrégiben arról cikkezett, hogy miközben a többi tagállamnak hiába engedélyezték a kifizetéseket, mégsem érkeznek meg a források, akkora a csúszás. Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták.

A Magyar Nemzet megírta, hogy hazánknak hatalmas összegekkel tartozik Brüsszel. A minap megszavazott 2024-es költségvetés mindenesetre számol az uniós pénzek megérkezésével. A 2021–2027 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló kohéziópolitikai pénzek nagyságrendileg 8100 milliárd forintot jelentenek. További forrásként jelenik meg a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), amelynek kerete meghaladja a 2100 milliárd forintot.

A kifizetések késleltetésével az Európai Bizottság lényegében Európa érdekeivel is szembe megy. A helyreállítási alap keretéből ugyanis jelentős összegeket lehetne az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság erősítésére fordítani, ahogy ezt hazánk is tervezi.

Korábban jeleztük: a magyar kormány például segíteni kívánja a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat kialakítását az időjárásfüggő megújuló energiaforrások becsatornázásához. Ez hozzájárul a lakossági napelemhasználat elterjedéséhez és a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. A legszegényebb társadalmi csoportok előtt pedig megnyílhat az út a drága és környezetszennyező fűtési rendszerek kiváltása előtt a fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal. Szintén juthat pénz a geotermikus energia nagyobb arányú növelésére.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet