Élelmiszer-előállítói fókuszban a fenntarthatóság

Ahhoz, hogy a fenntarthatóság témakörét jól megérthessük komplexebben kell magára a fogalomra gondolni, írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

1. ábra A fenntarthatóság fő pillérei

Az 1. ábrán látható, hogy a fenntarthatóságnak 3 fő pillére van, amelyek egymásra is hatással vannak: környezet, munkavállalók és társadalom. Az élelmiszeripar vertikális összekapcsolódásai miatt a környezeti pillérre hat legnagyobb mértékben, ennek megfelelően itt található több tényező, amellyel fontos és érdemes foglalkozni.

Környezeti pillér

Az egyik ilyen szempont a klímavédelem kérdésköre. A klímaváltozás égető és egyre sürgetőbb probléma, amelyre meg kellene találni a helyes választ globálisan és a vállalkozások szintjén is. Az élelmiszeripar az üvegházhatású gázok kibocsátásáért európai viszonylatban 30%-ban felelős. Érdemes lenne vállalati szinteken pl. klímavédelmi munkacsoportokat alakítani, amelyek feladata lenne, a stratégia összeállítása, feltérképezése, a kibocsátáscsökkentési irányok meghatározása stb. Számos területet érdemes még figyelembe venni az üvegházhatású gázok csökkentését illetően, mint például a céges létesítmények, járművek, a dolgozók utaztatása, a vásárolt energia, fűtés/hűtés, gőz és elektromosság felhasználása, és a berendezések energiaigénye.

Az élelmiszeripar legtöbb termékpályája nagy energiaigényű technológiára épül (hűtés, fagyasztás, hőkezelés, pörkölés, aszalás, szárítás, bepárlás stb.). Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért legnagyobb mértékben az iparágak földgáz- és villamosenergia-felhasználása okolható. Az energia minél hatékonyabb felhasználását mind a jelenlegi gazdasági helyzet, mind a környezetünk védelme, és a jogszabályi előírásnak való megfelelés is indokolja. Ahhoz, hogy ezeknek a kívánalmaknak az adott vállalkozás eleget tudjon tenni érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek eredménye alapján érdemes a technológiai és energetikai fejlesztéseket célzottabban tervezni.

A klímavédelem támogatásához a másik nélkülözhetetlen rendszer a körforgásos gazdaság megvalósítása az élelmiszeriparon belül is. A bolygónk kapacitásai végesek, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az erőforrásokat ne pazaroljuk el. Az anyagfelhasználás mellett jelentős mennyiségű hulladéktermelés is történik, amivel mindenképpen számolnunk kell (2.ábra). A megtermelt élelmiszereink közel 1/3 lesz hulladék.

A körforgás megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy egyrészt minimalizáljuk azokat az anyagokat és hulladékokat, amelyek nem megújulók, amennyiben megoldható visszaforgassuk őket, és mindezt úgy tegyük, hogy már a termékek tervezésénél is figyelembe vesszük a termékek és a csomagolások környezetre gyakorolt hatását.

2. ábra Az anyaghasználat és a hulladékok csökkentésének területei

A 2. ábra megmutatja, hogy melyek azok a területek az anyagfelhasználás és a hulladékok esetén, amelyeket érdemes átgondolni, hogy hol és milyen mértékben tudunk csökkenteni és hogyan tudjuk megvalósítani ezekben az esetekben a körforgást.

A környezeti pilléren belül egyre nagyobb szerepet kap a vízvédelem, amely magában foglalja a felszín alatti vizeket és azok optimális felhasználását a különböző technológiai folyamatok során, illetve a keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése mellett a lehető legnagyobb mértékű visszaforgatását és a keletkező szennyvíziszap újrahasznosíthatóságát.

Munkavállalói pillér

A fenntarthatóság másik nagyon fontos pillére a munkavállalók, ezen belül a munkakörnyezetük és egészségük kérdésköre. A cél a munkavállalók elégedettségének növelése, a fluktuáció csökkentése, a versenyképes fizetés, megfelelő utánpótlás biztosítása, valamint a szakmai és egyéb képzési lehetőségek nyújtása. Fontos a munkavállalók egészsége és biztonsága az adott munkakörnyezetben. Mindenképpen biztosítani kell a fejlődés és előrelépés lehetőségét.

Társadalmi pillér

A harmadik pillér a társadalom. Az adott vállalkozásnak figyelembe kell venni, hogy mind szellemisége mind a vállalkozás környezete a társadalom hasznára váljon. Fontos, hogy az adott vállalkozások a helyi lakosokkal kiegyensúlyozott, jó kapcsolatot ápoljanak, az esetlegesen felmerülő problémák (zaj, fény, illat stb.) esetén pedig a vállalkozás gyorsan, hatékonyan és korrekten igyekezzen a problémát kezelni.

Emellett a hazai gazdaságok erősítése is fontos feladat, ebben a pillérben a cél, hogy az alapanyag a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásból származzon. Ez több problémát is generál, amit ezen cikkünkben részletesen nem tárgyalunk, de a jövőben kitérünk majd rá. A cél, hogy minél inkább hazai alapanyagokból, minél jobb minőségű élelmiszerek gyártása történjen, figyelembe véve az egészséges táplálkozás paramétereit, valamint a vállalatok etikus működése is egyre fontosabbá váljon és egyre nagyobb hangsúlyt kapjon.

Összeségében a fenntarthatóság nagyon komplexen körbejárja azokat a témaköröket és szempontokat, amelyeket egy vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a lehető legnagyobb mértékben feltérképezze a környezetre, a munkavállalókra és a társadalomra gyakorolt hatását. A fogyasztókért folytatott verseny a jövőben már nem csupán a termékekkel valósul meg, hanem azokkal a vállalásokkal is, amelyeket egy-egy előállító a fenntartható működésével kapcsolatban tesz. Ahhoz, hogy ezek feltételrendszerét és a vele járó kötelezettségeket vállalni lehessen, jelentős változtatásokat kell eszközölni mind az üzemen belül, mind a kapcsolatrendszer tekintetében. A vállalások felméréséhez feltáró cikksorozattal szeretnénk hozzájárulni.

agrotrend.hu / NAK