Egyértelmű csalássorozat áldozata a méz

A minták összegyűjtésébe az Európai Csalás Elleni Hivatal munkatársait vonták be, ami azért precedens értékű, mert nem a tagországok illetékes hatóságainak szakemberei végezték a mintagyűjtést. A méhészek azt remélik: ez a vizsgálat változtat a helyzetükön és a piacokon visszaáll a régi rend. Ebben bízik Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület elnöke is, akinek a jelenlegi tapasztalatai inkább elszomorítók, mint sem biztatók. Mint mondja: felhívta a térség felvásárlóit és gyakorlatilag kijelenthető, hogy nem vesz senki sem mézet az új méz megjelenéséig.

Általános jelenség, hogy a tavaly nyáron begyűjtött méz mindenkinek ugyanúgy ott áll a raktárában. Hónapok óta ez a helyzet nem csak a magyar, hanem az uniós méhészeti ágazatban is, mivel a felvásárlók nem veszik a hazai mézet. Erre részben magyarázatot adhat az Európai Bizottság által végzett összehangolt mézvizsgálat. Ennek eredményéről Bross Péter, a Magyar Országos Méhészeti Egyesület elnöke azt nyilatkozta, hogy az egész hazai és nemzetközi méhész szakmát váratlanul érte ez a vizsgálat. Kiderült, hogy szinte senki nem tudott erről a kezdeményezésről.

– Három uniós hatóság végezte ezt, Több, mint háromszáz mintát vettek, amelyből három Magyarországból származó és egyértelműen azokban az országokban termelt mézekről van szó, ahonnan mennyiségileg is a legtöbb érkezik, így például Ukrajnából, vagy Kínából – innen egyébként az egyharmadát vizsgálták. Olyan eredményeket kapott a bizottság, ami a hozzá nem értőket és a politikusokat egyaránt meglepte, de még bennünket, a szakmát is.

A laikusok azért döbbentek meg, mert nem is gondolták volna, hogy a mézmennyiség közel fele hamis, bennünk pedig felmerült a kérdés, hogy csak a fele? Meg kell említenem néhány országot, például Kínát, amely egyharmadát adja az összes európai mézimportnak, s mint kiderült, a kínai méz nyolcvan százaléka hamis volt, de ami még ennél is szörnyűbb: az angliai méz száz százaléka is hamis. Itt meg kell említenem, hogy az angol méz alapja is a kínai, tehát többszörösen exportált mézről beszélhetünk. Érdekes továbbá Törökország, ahonnan kilencven százalékban érkezett rossz minőségű áru az unióba – összegezte Bross Péter.

Egyértelműen kijelenthető a vizsgálat eredményéből, hogy a mézpiacon jelen van a csalás, ezért omlott össze egy éven belül az uniós nagybani mézpiac, így az uniós termelők emiatt nem tudják értékesíteni a termékeiket. Nem a valódi mézzel folyik a versengés, hanem egy hamisított termékkel.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu