Hírek
Egyensúlytalanul növekszik a Föld népessége
Április 22-én 53. alkalommal tartották meg a Föld napját szerte a világon, kiemelve a Föld népességének alakulását; a bolygó lakosságszáma a közelmúltban lépte át a 8 milliárd főt. A globális népességváltozás főbb trendjeiről Csányi Zoltánt, a KSH szóvivőjét kérdeztük.
Tavaly november óta már nyolcmilliárdnál is többen élünk a Földön, ami egymilliárdos növekményt jelent alig tíz év alatt. Csak összehasonlításképp: az emberiség történetének jó pár évezredre, egészen az 1800-as évek elejéig volt szüksége arra, hogy elérje az első egymilliárd főt. Csányi Zoltán, a KSH szóvivője az InfoRádió Statisztikai Percek című magazinműsorában elmondta, a mostani növekedés "nem igazán kiegyensúlyozott".
"Az elmúlt időszakban egy százalék alá csökkent az éves növekedési ráta, de a különböző régiókban teljesen másképp alakulnak a népesedési tendenciák, óriási ellentmondásokról beszélhetünk. A Földön élő emberek 60 százaléka olyan területen él, ahol kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, nincs tehát a problémájával egyedül Magyarország sem, viszont a nagy mértékű népességnövekedés mindössze néhány országra korlátozódik, olyanokra, mind India, Pakisztán, Nigéria vagy Etiópia." Külön rámutatott, hogy Kína népessége épp most indul csökkenésnek.
Fotó: pixabay.com
"Habár mind India, mind Kína népessége meghaladja az 1,4 milliárd főt, a demográfiai trendek éppen ellenkezően alakulnak" – vázolta a 2023-ban esedékes "trónfosztást" a világ legnépesebb országa kiléte témájában Csányi Zoltán. Egyes számítások szerint ez egyébként e hónapban bekövetkezett, más adatok viszont azt mutatják, őszig várhatunk az őrségváltásra, a hatalmas bizonytalanságnak az is oka, hogy Indiában 2011 óta nem volt népszámlálás, így becslésekre hivatkozik mind az ország statisztikai intézménye, mind az ENSZ.
A "bronzérmes" mindenesetre az Egyesült Államok "jól lemaradva", körülbelül 340 millió lakosa van. Magyarország a 9,6 millió lakosával a 94. helyet foglalja el közvetlenül olyan országok mögött, mint Csehország, Görögország vagy Portugália, de éppen megelőzi Portugáliát vagy Svájcot. Magyarország demográfiai mutatóiból kiemelte, nagyon is jellemző a magyar társadalomra az idősödés.
"Magyarországon a medián életkor 42 év, ami azt jelenti, a lakosság egyik fele ennél fiatalabb, a másik fele ennél idősebb. Ezzel mi vagyunk a 33. legöregebb, vagyis leginkább idősödő ország. A legfiatalabb ország az afrikai Niger, ahol viszont a 15 évet sem éri el a medián szám." A világon az átlag körülbelül 30 év, ez Magyarországon az ötvenes évekre volt jellemző, azóta egyre növekszik a medián életkor Magyarországon. A kontinensek közül Európa a legidősebb, úgyhogy a KSH-szóvivő szerint "beleillünk a sorba".
"Pontosan 42 év a medián életkor az európai kontinensen, éppen úgy, mint nálunk. Dél-Európa az, ami leginkább kitornyosul a maga 45-ös számával. De ez a mutató különösen fontos nem csak nekünk, demográfusoknak, hanem a döntéshozóknak is; önmagában képes rámutatni a társadalom korszerkezetére, és az ebből fakadó társadalmi-gazdasági kihívásokra."
Afrika vs. fejlett világ
Nem lepődik meg azon, hogy a legfiatalabb korösszetételű országokban a legmagasabb a teljes termékenységi ráta: Afrikában egy átlagos nő 6-7 gyermeket is a világra hozhat élete folyamán.
"A fejlett országokban ugyanez a mutató 1,5, kicsit szebben kifejezve: 10 nő az élete folyamán 15 gyermeknek ad életet. Ugyanez az érték a fejlődő országokban 2,4, azaz majdnem a duplája. Ha földrészenként nézzük, akkor tulajdonképpen csak Afrikában számít magasnak a termékenységi ráta, itt meghaladja a 4-et, ezzel szemben egy európai nő csak másfél gyermeknek ad életet, ami pontosan megegyezik a kelet-európai mutatóval is. Magyarország majdnem 1,6-os termékenységi mutatójával így kicsit kiemelkedik a régióból, de hajszálnyira lemarad Nyugat- és Észak-Európától" – zárta gondolatait.
agrotrend.hu / Infostart