Hírek

Egész Európa keresi a visszautat az atomenergiához

Az atomenergia ellenzői a hetvenes évek óta egyszer sem emelték fel szavukat a ma is működő szénerőművek ellen. Európa viszont úgy helyezte előtérbe a megújuló energiaforrásokat, hogy az időjárástól független áramtermelő kapacitásait a növekvő energiaigény ellenére nem fejlesztette kellőképpen.

Az európai energiaválság közepette az Európai Unió egyre több országa kezd józanodni és látja be a szakmai érveket, hogy feltétlenül szükség van a valós ellátásbiztonságot és árstabilitást garantálni képes atomerőművi kapacitások fejlesztésére, amelyek a napszaktól és az időjárástól függetlenül képesek klímabarát és olcsóbb villamos energiát termelni – fejtette ki a Világgazdaság megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Emlékeztetett, az atomenergia alkalmazását a hetvenes évek óta támadják, ám akik az időjárásfüggő technológiákat helyezik előtérbe, valójában sosem emelték fel a szavukat a ténylegesen környezetszennyező, a klímacélokat ellehetetlenítő szénerőművek ellen.

A szakértő kifejtette, hogy egyre több uniós tagállamban kerülnek előtérbe politikai helyett a már régóta hangoztatott szakmai érvek: Csehországban világszerte bevett gyakorlat szerint az atomerőművek üzemidejét kívánják meghosszabbítani, Finnországban a nukleáris erőműveik élettartamát hetven évre kívánják növelni. Ez azért figyelemre méltó, mert a nukleáris erőművek üzemidejét hatvan évre szokták „kitolni”.

Fotó:: wikimedia

Németország sem biztos, hogy leállítja 2023 tavaszán a működő három atomerőművét, a szakértő szerint a jelenlegi energiaválságban szinte biztosra vehető a dátum eltolása. Svédország új kormánya felülvizsgálta a teljes egészében (!) megújulókra támaszkodó energiapolitikát, most, valós környezetvédelmi szempontok alapján ezt fosszilisenergia-mentességre módosították, így került előtérbe az atomenergia – üzemidő-hosszabbítással és új blokkok építésével.

Franciaország ugyanezekre a lépésekre készül és Svájc is felülvizsgálja álláspontját – sorolta a szakértő.

A cikkben külön említi Magyarországot is, két okból. Egyik az energiaellátás minél nagyobb önállósága és ezzel az ország újraiparosítása, másik érve, hogy az energiaigény fokozatos növekedése várható, amelyhez már nem csupán a paksi bővítés elengedhetetlen, hanem új blokkok megépítését is fontolóra kell venni. Ez utóbbira már készültek tanulmányok még a kilencvenes években. Említi még a megfelelő szakmai előkészítettséget és a biztonságos technológia alkalmazásának fontosságát is, kiemelve, hogy ha politikai alapon hoznak döntést, az az üzembiztonság rovására mehet.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet