Az OTP Agrár is segíti a generációváltást

Tíz évre szóló, 2020-tól 2030-ig tartó programot indít az Agrárminisztérium a generációváltás elősegítésére – jelentette be Bagdán Boglárka, az agrártárca agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által szervezett U20 – Tiétek a jövő című konferencián – írja az OTP Agrár.

fotó: pxhere.com

A tízéves program gyakorlati lépésekkel próbálja elősegíteni, hogy az ettől ódzkodó fiatalok is vonzónak érezzék az agrárszakmát, illetve megtartsák őket a pályán. A munkában a minisztérium számít az Agrya és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségére is.

A generációváltás sikeres végrehajtása kulcskérdés, hiszen jelenleg a társas gazdaságoknál és az egyéni gazdálkodóknál az 55 év felettiek aránya közelíti, vagy meg is haladja az ötven százalékot, a gazdaságok irányítói körében pedig még kevesebb a fiatal.

Amennyiben nem jól zajlik le az gazdaságok átadása és a fiatalok megnyerése az agrárium számára, az a hazai élelmiszertermelést is veszélyeztetheti.

Az EU specifikus célkitűzéssé tette a mezőgazdasági pálya vonzóvá tételét a fiatalok számára, így a jelenlegi tervek szerint a 2020 utáni uniós támogatási ciklusban is lesz többlettámogatás a fiatal gazdáknak – akiken továbbra is a 40 év alatti gazdálkodókat értik, de elképzelhető, hogy megfelelő végzettséget is előírnak számukra.

Fennmarad a fiatal gazdák induló támogatása – várhatóan maximum 100 ezer eurós összeggel –, és támogatható lesz például a földvásárlás is.

Hiányzik az agrár-szakképző intézményekből kikerülő fiatalok utókövetése – mondta az Agrya által indított U20 projektet ismertető Mikula Lajos, az Agrya ügyvezető titkára, aki szerint a projekt alkalmas lesz az ilyen fiatalok mentorálására. Jelenleg a középfokú agrárvégzettséget szerző fiatalok megtartása is fontos feladat, mivel jelentős a külső nyomás, hogy más pályára térjenek át.

Ezen szerinte enyhíthet, ha javul a gazdák együttműködési készsége, és a kezdők több segítséget kapnak – gazdálkodjanak akár egyénileg, vagy társas vállalkozásban.

Az együttműködésre való hajlandóság a magyar agráriumban jellemzően alacsony, de a fiatalok körében már sokkal inkább jelen van – tette hozzá.

Az U20 projekttel a fiatalok „bent maradhatnak a látómezőben”, segítséget kaphatnak a beilleszkedéshez, illetve az is célja a programnak, hogy erősítse a közösségi együttműködést és a fiatalokat a működő agrárszervezetek felé orientálja.

Mikula Lajos arról is beszélt, hogy a gazdálkodók erős támaszai a vidéknek – amit az is jelez, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon sokan jutottak be a helyi képviselőtestületekbe -, de viszonylag szűk réteget alkotnak.

A projekt keretében nem-formális képzési eszközöket is alkalmaznak, így például úgy is gyarapíthatják a vállalkozói készségeiket a végzős tanulók, hogy két évre bekapcsolódnak egy önkéntes mentorálási programba.

Ennek keretében fiatal gazdálkodók szerveznek számukra gyakorlati bemutatókat, képzéseket, majd, ha ez a program lezárul, formálisan is kapcsolódhatnak szakmai szervezetekhez.

A konferencián bemutatták egy idén ősszel, az agrárszakképző intézményekben tanuló 397 végzős tanuló megkérdezésével készült felmérés eredményeit is.

Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 71 százaléka az agráriumban képzeli el jövőjét, ezek 62 százaléka dolgozni kezd, és csupán 38 százalékuk tervezi, hogy továbbtanul.

A konferencián előadást tartó Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója arra bíztatta a végzősöket, hogy célozzák meg az agrár-felsőoktatást, mert ma már a felsőfokú végzettség sok területen alapvetőnek számít.

Jó agrárszakemberekre pedig nem csak a termelésben, hanem például az államigazgatásban, az oktatásban és a bankszektorban is szükség van.

Utalt arra is, hogy az emberiség történetében kevés olyan időszak volt, mint a mostani, amikor a mezőgazdaság forradalmi változásokon megy át. Gyuricza Csaba beszélt például a precíziós mezőgazdaságról, amelyet szerinte nem önmagában kell értelmezni vagy oktatni, hanem minden agrártudományágban szerepet kell kapnia. A precíziós gazdálkodás képes a versenyképességet és a fenntarthatóságot egy platformra hozni – szögezte le a főigazgató.

Egy bank más emberek pénzével gazdálkodik, ami komoly felelősség – emlékeztette a hallgatóságot előadásában Kemény Gábor, az OTP Bank üzletfejlesztési tanácsadója.

Beszélt emellett a hazai vállalkozásszerkezetről: 2017-ben a KSH-adatok alapján a 9 főt, vagy annál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások száma 679 ezer volt – ebbe a körbe tartoznak a mezőgazdasági egyéni vállalkozók is.

Az elmúlt években általában évi 60 ezer új vállalkozás alakult Magyarországon, ez a szám egyes években a 100 ezret is megközelítette. Az első évet általában a vállalkozások 80 százaléka éli meg, a három éves kort viszont már csak 50 százalékuk.

A banknak egy induló vállalkozásnál – mint amilyen általában a fiatal gazdáké – azt is mérlegelnie kell, hogy az adott vállalkozás vajon abba a csoportba tartozik-e, amelyik három év múlva is működik.

Ezért egy fiatal gazdánál nem a teljesítmény, hanem a fedezet áll a középpontban, mivel egy kezdő agrárvállalkozónak nincs 5-10-15 éves múltja, így a bank erre nem tud támaszkodni, amikor elbírál egy hitelkérelmet.

Mindezek okán az OTP Bank által kínált termékek közül az Agrár Széchenyi Kártya a pénzintézet számára is biztonságos megoldás, ugyanis emögött az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) garanciája áll.

Ez egy mezőgazdasági célú, szabad felhasználású folyószámlahitel, amelynél a hitelösszeg minimum 500 ezer, a maximum pedig 100 millió forint, de a fiatal gazdák esetében legfeljebb 25 millió forint hitel adható.

Mindezt egyhavi BUBOR plusz 4 százalékos kamattal, amelyre 4 százalékos kamattámogatás van, az AVHGA 1 százalékos ügyleti díjából pedig 0,75 százalékot az állam átvállal, vagyis ez kifejezetten kedvező kondíciókkal igénybe vehető termék.

Arra kell csak ügyelni, hogy megfelelő forgalom legyen a számlán, ellenkező esetben kamat számolható fel – hívta fel a figyelmet Kemény Gábor.

Az OTP Bank szakértője szerint egy fiatal gazdának ugyanakkor az OTP Zöld Kártya – Támogatások Faktoring konstrukciói jelenthetik az alapot. Ezzel a termékkel ugyanis 29-féle támogatási jogcím előfinanszírozása oldható meg, sőt többre két évnyi támogatás is előfinanszírozható.

Szintén elérhető a fiatal gazdák számára OTP Agrárfejlesztési hitel, itt a termőföld-fedezet jelentős könnyebbséget jelenthet. Kemény Gábor szerint a lízing – amelyet az OTP leánybankja, a Merkantil Bank finanszíroz – szintén testhez álló megoldás lehet számukra, hiszen ebben az esetben a lízingelt eszköz tulajdonjoga a banknál marad.

Kemény Gábor megemlítette az NHP Fixet, mint kedvező, elérhető terméket, valamint a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó agrár-beruházási hitelt, amelynél azonban legalább egy lezárt gazdasági év szükséges.

Az OTP Bank üzletfejlesztési tanácsadója szintén utalt arra, hogy öregszik a gazdatársadalom, és a generációs megújulás az egyik fő célja az új uniós közös agrárpolitikának. Eközben az éghajlatváltozás környezeti kihívásai mellett növekvő igény mutatkozik az élelmiszerre, a fiatal gazdáknak tehát újfajta megmérettetéssel kell szembenézniük – tette hozzá Kemény Gábor.

agrotrend.hu / OTP Agrár