Az elmúlt években átléptük a nemzetrészeinket elválasztó határokat – heti hírösszefoglaló

A multinacionális vetőmag-előállítókkal veszi fel a versenyt egy martonvásári társaság – A jó genetikai alapok birtokában is csak korszerűbb eszközökkel lehet és kell felvenni a versenyt a multinacionális vetőmag-előállítókkal itthon és a nagy növekedési potenciállal bíró exportpiacokon egyaránt.

Az elmúlt 12 évben sikerült átlépni a nemzetrészeinket elválasztó határokat – Az elmúlt 12 évben közös erővel sikerült átlépnünk a nemzetrészeinket elválasztó határokat, és újra tudtuk egyesíteni a magyarokat – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az Év talaja – Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 szakmai konferencián.

Csökken az állatlétszám – Az állattartók közül a tejtermelők azok, akik a legkisebb kárt szenvedték el, mert a tejpiac a legstabilabb az állati termékek piacán. Az elmúlt évtized sikerágazataként számon tartott húsmarha tenyésztés tavaly még csak megtorpant, de idén már több olyan telep volt, ahol abbahagyták a tartást, vagy csökkentették az állományt.

Magyar laskagombával is enyhítenék az élelmezési problémákat – Öt ország – köztük Magyarország – hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában – közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.

Csökken a vágóhidak forgalma – magyarországi vágóhidakon az első háromnegyedévben kevesebb állatot vágtak le, mint egy évvel korábban: a levágott marhák száma 7,4 százalékkal, a sertéseké 6,9 százalékkal, a baromfiaké 11,8 százalékkal csökkent tavaly január-szeptemberhez képest – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kiadványában. Az AKI honlapján közzétett összefoglaló szerint szarvasmarhából 74,2 ezer darabot vágtak le január-szeptemberben. A levágott állatok élősúlya 37,9 ezer, hasított súlya 9,5 ezer tonna volt. Az élősúly 8,6, a hasított súly 8,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Soha többé földadót! – aláírásgyűjtést indított a MAGOSZ és a NAK – Aláírásgyűjtést indított a MAGOSZ és a NAK a földadó ellen. El a kezekkel a gazdák földjétől!

Eljött a gazdaságátadási szerződések ideje az agráriumban – Nemcsak a mezőgazdaság számára, hanem az egész magyar társadalom és vidék számára kulcskérdés, ki fogja megtermelni az élelmiszert a jövőben – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agráregyetemi hallgatók számára megrendezett Agribusiness Konferencián.

Közös Agrárpolitika az erdőgazdálkodásban – Az Európai Bizottság 2022. november 7-én elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó Stratégiai Tervét, amely alapján 2023. január 1-től felhasználhatóvá válnak a források. Az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért Felelős Államtitkársága és Erdőkért felelős Államtitkársága „Megújuló vidék – megújuló agrárium 2023-2027” szakmai konferenciát rendezett november 17-én és 18-án, amelynek során részletes tájékoztatást nyújtottak a 2023-2027 időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Terv várható változásairól. A második napon a program kifejezetten az erdészeti témákról szólt, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának tolmácsolásában.

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás – Az agrártárca felhívja az igénylők figyelmét arra, hogy a 2022. október 12-én megjelent VP3-14.1.4-22 Baromfi állatjóléti támogatás azon állományok után is igényelhető, amelyek a támogatás kezdetén már az igénylő tenyészetében voltak, és ezért, a kötelezettségvállalási időszak elején – a tartási időből kifolyólag – nem tudják teljesíteni a felhívásban előírt minimális tenyészetben tartási időt.

Vizeink minőségének megóvása V4-es elsőbbséget élvez – Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Elfogadta az Országgyűlés a földügyi módosításokat – Elfogadta az Országgyűlés az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846 törvényjavaslatot.

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját – A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

AGRO7 – a hét legfontosabb agrárhírei (videó) – Bemutatjuk az Év Bortermelőjét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az itthon termett fenyőfák vásárlásának fontosságáról beszélt. Egyedi mezőgazdasági futóművek a gazdák igényei szerint, ez a BPW. Koch Csaba borász a Maserati Grecale-t tesztelte.

Az új közös agrárpolitika jelentős forrással segíti a gazdákat – Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.

Kiemelt jelentőségű a hazai agrártermékek népszerűsítése – Az oltalom alatt álló elnevezések rendszere az a kiemelt eszköz a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül, amellyel a bejegyzett földrajzi árujelzőt viselő agrártermékeket jogszerűen lehet védeni és népszerűsíteni – jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Termelői Közösségek Napján.

Egységes uniós tápértékjelölő rendszerre van szükség – Zavart okoz az uniós piacon az élelmiszerek csomagolásán található tápértékjelölések túlkínálata, ezért az Európai Bizottság (EB) bevezetne egy harmonizált rendszert (FOPNL), amelyet Magyarország is támogat – közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

agrotrend.hu