Hírek

Az aszály miatt gyenge gyümölcstermés várható

A fagykár után most az aszály veszélyezteti az idei gyümölcstermést, de szinte valamennyi mezőgazdasági ágazatot súlyosan érinti a csapadékhiány.

A magyar gyümölcsültetvények mintegy 85 százaléka nem öntözött, és ki van téve az aszály kockázatának a gyümölcstermesztés – írta az infostart.hu. Kettõ dolog miatt is csökken az idei gyümölcsmennyiséget. Az egyik, hogy a rendkívül gyors virágzás miatt kevés nektárt termeltek a fák, így a méheknek nem volt elég idejük az amúgy is fagytól megtizedelt virágokat megporozni. Most az látszik, hogy komoly gyümölcshullás várható – mondta az InfoRádiónak Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hozzátette: "már a virágzáskor eldõlt, hogy alacsony-közepes hozamnál jobb nem lesz az idén."

Fotó: pixabay.com

A másik probléma a kora tavaszi aszály miatt, hogy a levélméret is apróbb marad, aminek ki kell nevelnie a gyümölcsöt. Szerinte ha a tendencia folytatódik, akkor a gyümölcsméret is elmarad a kívánatostól. Csizmadia György elmondta: egy pozitív hatása van a szárazságnak, a beltartalmat ugyanis javítja, magasabb cukor- és rosttartalommal fognak idén a gyümölcsök megérni.

A szárazságra a legérzékenyebbek a bogyós gyümölcsök – igaz, ezeket már nem is termesztik öntözés nélkül Magyarországon. A többi gyümölcsfajtánál fõleg az ipari ültetvényekre jellemzõ, hogy öntözés nélküli kertek vannak – fõleg alma és meggy –, ezeknél a méretproblémák lesznek jelentõsek. A barackültetvények pedig olyan komoly, helyenként 90 százalékos fagykárt szenvedtek, hogy ott már nem tudott sokat rontani a helyzeten az aszály – tette hozzá Csizmadia György. Szerinte még az is kérdéses, hogy jut-e bármilyen termék exportra.

"Magyarországnak két exportcikke maradt: a meggy és a fekete bodza. Ebbõl a kettõbõl paradox módon javul majd a piaci helyzetünk, mert a környezõ országokban is hasonló a tendencia és a termésmennyiség is. Ilyenkor az árak stabilizálódnak, magasabbak" – mondta Csizmadia György.

Az elmúlt 20 évben az árak stagnáltak. Példaként a bodzát említette: ezt 2000-ben is száz forintért adták el, mint ahogy tavaly is. A termelõi árak stagnálása pedig folyamatos veszteséget okozott a termelõknek.

Fotó: pixabay.com

"Ilyen években pedig nem lesz extraprofitjuk a termelõknek, hiszen a kiesõ termésmennyiséget nem lehet pótolni a magasabb árakkal, fele termésnél úgysem lesznek dupla árak" – mondta Csizmadia György. Hozzátette, hogy Európában a fogyasztáshoz képest gyümölcstúlkínálat van, ami nem feltétlen az itteni termelõknek köszönhetõ – rengeteg marokkói, török, jordán, EU-n kívüli szerb, macedón, albán áru jön be a közös piacra. Nyilván õk olcsóbban tudnak termelni – tette hozzá.

Az egész ágazatot sújtja a szárazság

Az elmúlt három hónapban összesen 60-110 milliméter esõ volt régiótól, térségtõl függõen, és ez bizony 50-60 milliméterrel is kevesebb a sokéves átlaghoz képest – mondta az InfoRádiónak Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelõs államtitkára. Emiatt az õszi kalászosok meglehetõsen vegyes állapotban vannak. Van, ahol az õszi árpa lényegében már a kalászt hányja, ami azt jelenti, hogy a növény egy hónappal elõrébb jár a fejlõdésben, mint normál esetben.

A szárazság gyengíti az állományokat, jobban ki vannak téve a kórokozók támadásának – tette hozzá az államtitkár. Elmondta, hogy a gyümölcs az elmúlt hetekben a tavaszi fagy áldozata lett, a szárazság pedig a zöldség- és gyümölcskultúrák fejlõdését is visszaveti, a kórokozóknak való ellenállását gyengíti. Az aszály nagyon negatív hatással van a mezõgazdasági termelésre.

Fontos, hogy kihirdettük a tartósan vízhiányos idõszakot: ez ugyanis több lehetõséget nyit a gazdálkodók számára, mivel nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és lehetõségük lesz a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra – mondta Feldman Zsolt. Az azonnali beavatkozási lehetõségek mellett a kormányzat továbbra is kínál öntözésfejlesztési célú pályázati támogatásokat – akár egymilliárd forint értékû beruházási támogatásra is van lehetõség.

2019 végén megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely érdemben gyorsítja és egyszerûsíti az öntözésfejlesztési célú vízgazdálkodási beruházások megvalósítását. "Minden mezõgazdasági termelõ számára nyitott a lehetõség és biztatunk is mindenkit arra, hogy vegye igénybe, mivel 50 százalékos támogatásintenzitással – fiatal gazdák számára 60 százalékkal – segíti azokat a beruházásokat, amelyekkel tartósan felkészülhet a várhatóan a jövõben is rendkívül száraz idõszakok kezelésére" – tette hozzá az államtitkár.

Szerinte amikor ennyire vízhiányos és aszályos az idõ, akkor a gazdálkodóknak a napi munkában a legkevesebb talajmozgatás mellett célszerû dolgozniuk, hogy próbálják a talaj nedvességét megõrizni. Hosszabb távon nincs más út, mint az öntözés fejlesztése. Így készülhet fel a következõ évek, évtizedek hasonló tendenciáira – tette hozzá Feldman Zsolt.

A terményárakat illetõen elmondta, hogy a fogyasztók már eddig is tapasztalhatták, hogy ha valamely kertészeti kultúrában akár fagy, akár aszály miatt jelentõsebb hozamcsökkenés van, ez óhatatlanul a fogyasztói árak emelkedését is jelenti. A szántóföldi növénytermesztésben abban az esetben, ha az aszály európai vagy globális léptékben is érzékelhetõ, akkor alapvetõen hozzájárul a legmagasabb árszinthez, de ha ez regionálisan vagy csak Magyarországon jelentkezik, akkor kisebb hatással van az árakra. Növényi kultúrától függ a mérték, de mindenképp érdemi hatással van a végleges fogyasztói árakra is – mondta Feldman Zsolt.

agrotrend.hu / infostart.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés