Az agrárképzés színvonalát modernizációval emelnék

Az év elején az Emberi Erõforrások Minisztériuma, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Szent István Egyetem négyoldalú stratégiai megállapodást kötött az agrár-felsõoktatás erõsítése érdekében, így kiemelt figyelmet érdemel a SZIE-n néhány napja megtartott tanévzáró.

Tõzsér János, az egyetem rektora beszédében kitért erre az egyezségre. Mint mondta, a Fokozatváltás a felsõoktatásban elnevezésû kormányzati stratégia az agrár-felsõoktatás átalakításával kiemelt szerepet szán az agrárdiplomások képzésének, hogy a mezõgazdaság és az élelmiszeripar fejlõdésének perspektíváiból származó munkaerõ-piaci keresletet ki tudják elégíteni. Az EMMI, a NAK, az MVH és a SZIE szövetsége ennek jegyében törekszik arra, hogy az agrár- és vidékfejlesztési képzések az agrár-tudásközpontokban koncentrálódjanak.

Jelenleg az agráriumban foglalkoztatottak korösszetétele és képzettségi szintje nem megfelelõ, ami a versenyképességet nagyban akadályozza, ezért elengedhetetlen a magas szintû, korszerû tudással rendelkezõ szakemberek képzése és foglalkoztatása. A kormányzati elképzelések szerint is újra népszerûvé kell tenni a fiatalok körében az agrár-felsõoktatást.

A fenntartó a képzési szerkezet koncentrálásával és a szükséges átalakításokkal, új és modern képzési elemek bevezetésével kívánja növelni az agrárképzés színvonalát, igazodva a termelõ és forgalmazó szféra igényeihez is. Cél, hogy hosszú távon Közép-Európa meghatározó, nemzetközi súlyú, vezetõ agrár-vidékfejlesztési felsõoktatási intézményévé váljon az egyetem.

A SZIE a duális képzések területén is élvezi az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások bizalmát. A rektor szerint ezt jól mutatja, hogy a Mezõgazdaság- és Környezettudományi Karon, valamint az Élelmiszer-tudományi Karon már közel harminc partner fogadja a következõ tanévtõl a hallgatókat.

Nagy István, a Földmûvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottságának ülésén, Debrecenben azt mondta, a hazai mezõgazdasági ágazat jövõbeli teljesítményét alapvetõen az fogja meghatározni, hogy az innováció terén mennyire leszünk sikeresek. Szerinte a hazai agrárkutatás és -felsõoktatás jövõje szempontjából sorsdöntõ kérdés az emberi erõforrások biztosítása: egyre nagyobb mértékû elöregedés jellemzi ugyanis a hazai agrárkutatást, ami magas kockázatot hordoz magában, és ha nem történnek gyors és hatékony változások, akkor utánpótlás hiányában 5-10 éven belül tudományos mûhelyek üresednek ki és szûnnek meg.

Az államtitkár leszögezte, a kutatói létszám növeléséhez nélkülözhetetlen a fiatal kutatók intenzívebb bevonása, a kutatók magyarországi kutatóhelyekre irányuló mobilitásának fokozása, valamint a doktori képzés minõségének javítása és kibocsátásának növelése.

agrotrend.hu / NAK