1. Nem alszanak téli álmot

Sokan úgy gondolják, õsszel a mókusok elvackolják magukat és csak tavasszal ébrednek fel, pedig télen is ugyanolyan aktívak, mint nyáron. A tévhitre az adhat okot, hogy a mókusok általában odvakban alakítanak ki élelmiszerraktárakat. Nagyon rossz idõ esetén valóban elbújnak pár napra, és csak táplálékért bújnak elõ.

2. Nem odúban alszanak

Ahogy fentebb írtuk, a mókusok nem „lakásként” használják az odvakat, csupán a táplálékukat rejtik el ott az ínségesebb idõkre. Odúban aludni egyébként is igencsak veszélyes lenne, ugyanis a mókusok egyik legnagyobb természetes ellensége, a szintén fákon élõ, és ügyesen mozgó nyuszt éjszaka indul vadászni.

3. Fészket raknak

A mókusok rendkívül okos megoldást találtak arra, hogy elkerüljék a nyusztok támadását: a fa tetejére, a legvékonyabb ágakra építenek fészket. Egy nyuszt kétszer nehezebb egy mókusnál, így amikor mászni kezd a fészek felé, az ágak megmozdulnak, felriasztva a mókust, így az idõben el tud menekülni.

4. Igazi mestermûvet építenek

A mókusok nem egyszerû fészket építenek: elõször is van egy vastagabb gallyakból álló burkolat (ez a szarkafészekre hasonlít), ebbe kívülrõl leveles ágak kerülnek, a belsejét pedig hársfahánccsal illetve mohával vagy fûvel bélelik ki. Igazán vicces látvány, amikor egy mókus háncsot gyûjt: száraz hársfaágakat keres, egy helyen megsérti a kérget, majd éles fogaival megragadva, hátrafelé tolatva hámozza meg az ágat. A fészek átmérõje átlagosan 40 cm, a belsõ területé kb. 15 cm. Néha egyébként varjúfélék elhagyott fészkeit alakítja át.

Fotó: wikimedia

5. Ugróbajnokok

Alig lehet szemmel követni, ahogy ágvégrõl ágvégre vetik magukat. Mindig felülrõl lefelé ugranak, és 4–5 méter távolságot is képesek átugrani, ám ha a fa csúcsáról indulnak, még ennél is messzebb jutnak. A földön kb. 50 centis ugrásokra képesek. Ehhez mérten a látása is igen jó, nagy látótérrel rendelkezik, színlátása is fejlett. Látásuk mellett rengeteg ún. tapintószõrük van, melyek hosszúak és érzékenyek, elõfordulnak a mellsõ mancsán, hasán és faroktövénél is.

Fotó: wikimedia

6. Nem jó nekik az enyhe tél

A klímaváltozás hatásaként egyre enyhébbek az európai telek. Azt gondolhatnánk, a mókusoknak jót tesz, ha nincsen kemény tél, azonban hosszú távon ez kedvezõtlen számukra. Egy fenyvesben élõ mókus ugyanis átlagosan 100-150 erdei fenyõtobozt fogyaszt el naponta, és bár ez soknak tûnik, a mínusz 15-20 fokos hidegben hamar letornásszák (egy toboz kb. 0,2 grammnyi hasznos eleséget tartalmaz). Azonban enyhe tél esetén jóval kevesebb kalóriát képesek elégetni, így meghízottan várják a tavaszt, ami miatt nehezebben menekülnek el a ragadozók – így a nyuszt és a héja – elõl.

7. Sok nevük van

Mókusok szinte a világ minden táján élnek. Nálunk az európai mókus (Sciurus vulgaris) elterjedt, hívják vörös mókusnak vagy közönséges erdeimókusnak is, a népnyelv pedig cibókaként, evetként vagy kelempájsz madárként is ismeri.

8. Van, ahol megeszik õket

A mókus húsát még ma is fogyasztják az emberek. Az Egyesült Királyság egyes üzeletiben még manapság is kapható mókushús. (Egyébként az országban a keleti szürkemókus  szinte teljesen  kiszorította élõhelyérõl az európai mókust. Csak Skóciában maradt egy kis kolónia.)

agrotrend.hu / Ecolounge