Adatgyűjtéssel érdemes kezdeni a precíziós gazdálkodást

A precíziós gazdálkodásnak Európában, Magyarországon rövid múltja van, miközben az Amerikai Egyesült Államokban egyes eszközöket már csak múzeumban lehet látni. Ehhez képest, mint a fórumon elhangzott, Magyarország nincs komoly lemaradásban a világ elitjéhez képest – számolt be az eseményről honlapján az agrárkamara.

Az első alkalmazók között volt Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa, aki 2003-ban kezdte el átalakítani és adatalapúvá tenni a növénytermesztést. Ahogy fogalmazott, a legnagyobb különbség a hagyományos és a precíziós módszer között, hogy előbbiben táblaszinten kell az alkalmazandó technológiáról, inputanyagokról stb. dönteni, addig utóbbinál a táblán belüli kezelési egységekre lebontva. Hozzátette, bár 14 éves tapasztalata van, de még mindig nem tud kellő mélységben foglalkozni az adatokkal, ugyanakkor nem fél újdonságokat sem „bevetni”.

Kulcskérdésként merült fel, hogy aki szeretne precíziós gazdálkodással foglalkozni, az miként is vágjon bele. Sajnos sokan rossz irányból kezdik. Mint Maróti Miklós, az AgroVir Kft. ügyvezetője érzékeltette, nem egyszer előfordult, hogy először tőlük vásároltak precíziós gépeket, viszont a vevőknek nem volt megfelelő adatbázisuk, így nem tudták, hogy a gépet voltaképpen mire is akarják használni.

Fordítva mindenképpen érdemesebb, ezt bizonygatta saját példájával Kauser Jakab, a K-Prec Kft. ügyvezetője, aki fiatal gazdaként előbb két éven át csak a növénytermesztéshez szükséges megfelelő adatokat gyűjtötte, majd ezután feldolgozta és elemezte, és csak utána döntötte el, hogy mit, mivel akar megvalósítani. Mint mondta, mindezek alapján kezelési egységenként valósult meg a vetőmag- és a tápanyag-kijuttatás, sőt még a növényvédelem is.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a változás nem egyenes vonalú, olykor előfordul, hogy rossz döntéseket hoznak a gazdálkodók. Például olyan adatot gyűjtenek, amiről később kiderül, hogy felesleges. Megjegyezte, ez a fejlődés természetes velejárója, és egy-egy ilyen kellemetlen eset után sem szabad kétségbe esni, feladni a precíziós gazdálkodást.

Kitért a kamara szerepére is, és egy érdekes párhuzamot vont múlt és jelen között. Mint Papp Gerely mondta, az 1920-as évek agrárkamarai évkönyvekben a műtrágya szerepelt „forradalmi újdonságként”, és ennek elterjesztése, népszerűsítése volt akkoriban a kamara fő feladata. Hozzátette, most a precíziós gazdálkodás ez az újdonság, és a kamara mostani egyik feladata az elterjesztésének elősegítése a szakmai ismeretek átadásával, az alkalmazáshoz szükséges szabályozási és támogatási környezet kialakításával.

*

Szakmai szervezetekkel kötött együttműködési megállapodást a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület.

Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője és Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (PMGE) elnöke együttműködési megállapodást kötött az AGROmashEXPO nyitónapján – tájékoztatott közleményében az AMC.

fotó:AMC

A sajtótájékoztatón ezzel egy időben az egyesület vezetője együttműködési szerződés írt alá az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), valamint a Szent István Egyetem (SZIE) képviselőjével. A megállapodások célja, hogy a szervezetek az összefogás erejével, közösen segítsék a magyar agrárium és élelmiszergazdaság digitalizációját.

fotó:AMC

Magyarország agrár csúcsrendezvényén, az AGROmashEXPO-n Daróczi László ügyvezető jelezte, hogy az AMC örömmel vállal partnerséget a precíziós gazdálkodás megismertetésében és hazai elterjesztésében. „Arra törekszünk, hogy szakmai tudásanyagunkkal, nemzetközi tapasztalatainkkal, kapcsolatainkkal és a közösség erejével segítsük a szakmai partnerek munkáját, mert ezáltal a magyar agrárium erősödéséhez, versenyképességének emeléséhez, továbbá az élelmiszergazdaság, és mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez járulunk hozzá” – mondta Daróczi László.

A rendezvényen a NAK képviseletében Ifj. Hubai Imre arra emlékeztetett, hogy amióta az ember megműveli a földet, azóta törekszik arra, hogy hatékonyabban, precízebben, megalapozottabb szaktudással végezhesse munkáját. A NAK hozzá kíván járulni ahhoz, hogy jobb alkalmazkodóképességgel, jobb válaszokat adjanak a magyar gazdák a kihívásokra – jelentette ki Hubai Imre.

Az eseményen részt vett Tőzsér János, a SZIE rektora és Magyar Ferenc kancellár. A felsőoktatási intézmény rektora arról beszélt: ahol a digitalizáció előtérbe kerül ott fejlődés várható. A rektor beszédében arra is kitért, hogy intézménye és az egyesület a jövőben közös szakmai és tudományos események szervezésében támogatják majd egymást.

Az AKI képviseletében Kemény Gábor arra irányított rá a figyelmet, hogy az Egyesülettel közösen munkálkodva, kutatásaikból építkezve az AKI jövőbe mutató irányokkal tudja segíteni a magyar mezőgazdaságot, hiszen a valós eredmények ismerete a döntéshozókra, a 2020 utáni Közös Agrárpolitikára is kihat.

Somogyi Norbert György, a NAIK stratégiai főigazgató-helyettese közölte: világunkban ma három globális kihívás van, a klímaváltozás, a demográfia és az élelmiszerbiztonság, amelyre innováció nélkül ma már nem lehet megoldásokat találni. Ahogy eddig termeltünk, azt tovább nem fenntartható, a precíziós gazdálkodás e kihívásokra jelent egy megoldási lehetőséget – jelentette ki az elnökhelyettes.

Milics Gábor, az MPGE elnöke megköszönve a partnerek bizalmát arra invitálta a gazdákat, hogy minél többen kövessék nyomon munkásságukat, mely az együttműködési megállapodások megkötését követően precíziós gazdálkodási kerekasztallal folytatódott.

A résztvevők az eseményen mindannyian egyetértettek abban, hogy a digitális technológiák alkalmazásával látványosan fejlődhet a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és a gazdaság hatékonysága, emellett egyre precízebbé és gyorsabbá válhat az ágazati adatgazdálkodás és a kommunikáció is.

agrotrend.hu / nak.hu, AMC