A koronavírus több mezőgazdasági ágazatra is jelentős mértékben hatással van

Az afrikai sertéspestis miatt kell gyéríteni a vaddisznókat – A gyorsan terjedő, gyógyíthatatlan afrikai sertéspestis veszélye miatt kell gyéríteni a magyarországi vaddisznóállományt. Az Európai Unió mintegy 10 éve küzd a betegséggel, mely legutóbb Németországban bukkant fel.

A jövőben zacskóból csíráztathatjuk a borsót – A dán Grow Up FARM egy új terméket dobott piacra, melynek alja csíráztató tálcaként használható.

A vendéglátás leállása mellett is nőtt a borfogyasztás Németországban – A közelmúltban jelentősen megnőtt a borfogyasztás Németországban. A már lezárult, 2020. július végéig tartó borászati szezonra vonatkozóan a mérleg 20,7 literes átlagos fogyasztást mutatott lakosonként. Mindezt annak ellenére, hogy a pandémia miatt bezárták a vendéglátóipari egységeket.

fotó: Shutterstock

Télen is lehet zsenge és friss fűszernövényünk – A téli időszakban kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz és ezáltal kevesebb vitaminhoz is jut a szervezetünk, mivel kevés a helyi gyümölcs ebben az idényben. De ha magunk termesztjük, akkor máris kiküszöböltük a hiányt.

A mezőhegyesi ménesben lassan több, mint ötven csikó fog születni – A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság ménesében megkezdődött az ellési idény – számoltak be a társaság közösségi oldalán.

Magyar Vetőmagipari Vállalat épül Martonvásáron – Egy zöldmezős beruházás keretében megvalósuló vetőmagüzem terveiről, és a magyar vetőmag piacra jutásának új irányairól készült tervet mutattak be Nagy István agrárminiszternek Martonvásáron az Agrártudományi Intézet és a Marton Genetics cégcsoport vezetői.

Bolti vagy házi sertéshús? – Régen a téli hónapok a falvakban, kisebb városokban hagyományosan a disznóvágásokról szóltak. Ma már jóval kevesebben teszik ezt háznál, ehelyett inkább megvásárolják a húst, s abból töltenek kolbászt.

fotó: wikipedia

A házi bivaly története messzire nyúlik vissza – A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az őshonos házi bivalyok génállományának megőrzésében is fontos szerepet vállal. A Dévaványa környéki legelőkön tavasztól késő őszig 280 bivaly segíti a védett területek természetvédelmi kezelését.

A Szent István Egyetem kaposvári Campusán világszínvonalú fejlesztések zajlanak – A Kaposvári Campuson az állattenyésztés, a növénytermesztés témaköreiben, illetve a klímaváltozást érintő kutatásokban is világszínvonalú fejlesztések zajlanak.

Németország szakít a naposcsibék leölésével – Világszerte elfogadott eljárás a hím naposcsibék tömeges leölése – általában az állatokat élve darálják le. Az ok egyszerű: nem tartják gazdaságosnak a kakasok felnevelését. Azonban Németország most szakít a kegyetlen gyakorlattal.

Mindennél fontosabb ebben az időszakban az egészséges táplálkozás – A járvány idején kiemelten fontos, hogy egészséges táplálkozással, megfelelő rostfogyasztással támogassuk immunrendszerünket – hívta fel a figyelmet Somogyi Kovács Anita dietetikus kedden az M1 aktuális csatornán.

fotó: pixabay.com

A magyarok már a honfoglalás idején juhtartók voltak – A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében, a Kardoskút-Sóstói és a Montág-pusztai Állattartó Telepeken napjainkban is több száz őshonos juh (racka és cigája) él. Tekintsünk most vissza arra, milyen szerepet töltött be a juhtartás elődeink életében!

AGRO7 – A hét legfontosabb agrárhírei – Dr. Nagy István agrárminiszter Soltész Miklós államtitkár úrral közösen mondott köszönetet a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programban résztvevő vállalkozásokért a Lipóti Pékség üzemében. A MAGOSZ elnökével, Jakab Istvánnal is évindító interjút késztettünk, ahogyan Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével is. Mindezek mellett összefoglaltuk a hét legfontosabb agrárhíreit híradónkban.

agrotrend.hu