A gazdaság is a második hullámra készül

A magyarországi vállalkozások alkalmazkodtak a járvány okozta gazdasági helyzethez, az életösztönük is sokkal erősebb lett – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Világgazdaságnak. Hozzátette, hogy a járvány második hullámára jobban felkészültek a hazai cégek. Mint ismert, a beszállítói láncokban súlyos zavarok keletkeztek a tavasszal, miután a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként világszerte bevezetett korlátozó intézkedések gyárleállásokhoz vezettek, és a külkereskedelmi kapcsolatok is látványosan összeomlottak.

fotó: pixabay.com

A magyar gazdaság zászlóshajójának számító ipar áprilisban érte el a mélypontot, amikor éves alapon 37 százalékkal csökkent, márciushoz képest 30 százalékkal esett a gyártás volumene. A feldolgozóipari alágak közül az autóipar szenvedte el az egyik legnagyobb csökkenést, mintegy 70 szá­zalékos mélyrepüléssel gyakorlatilag a földbe állt a járvány csúcsán. Augusztusban, a napi új esetszám meredek növekedése után – tartva a második hullám berobbanásától – a kormány szeptember elsejétől szigorú utazási szabályokat vezetett be, középpontba helyezve a járvány behurcolása elleni védekezést. A múlt pénteken megjelent kormányrendelet szerint külön szabályok vonatkoznak az üzleti és a gazdasági célú utazásokra. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója is azt húzta alá, hogy a külkereskedelmi tevékenységeket végzők továbbra is korlátozás nélkül beléphetnek Magyarország területére, ám a külkereskedők kilátásait nagyban javítaná egy európai szinten egységes rendszer bevezetése.

Az egészségügyi védekezés hatékonysága is befolyásolja, hogy milyen kemény intézkedések lépnek életbe az ősz folyamán, azonban a járvány első hullámakor elrendelt, szigorú gazdasági korlátozásokra már nem kell számítani. A kormányzat és a gazdasági szereplők is tapasztalatot szereztek a védekezés hatékonyságát illetően. Az MKIK elnöke megjegyezte, hogy a vállalkozások körében az olyan fokú tanácstalanság, mint tavasszal, ezúttal nem jellemző.

Mind az egészségügyi, mind a gazdasági védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Orbán Viktor miniszterelnök május elején jelezte, hogy az első hullámban Magyarország felkészült a következő nehezebb időszakra. Az egészségügyi eszközökre és védőfelszerelésekre a kormány mintegy 500 milliárd forintot biztosított, május közepéig például 130 millió maszk érkezett hazánkba. Továbbá a Mol kézfertőtlenítő-gyártásának is köszönhetően a járvány első hullámában tapasztalt készlethiány fertőtlenítőszerekből ezúttal nem várható.

fotó: pikist.com

Parragh László szerint már most látható, hogy a beszállítói láncok rövidültek: amit korábban Kínából szereztek be, azt megpróbálják a hazai cégek Európán belül megoldani, ez mindenképpen árfelhajtó hatású lesz.

Matheika Zoltán viszont úgy véli, hogy továbbra is a költséghatékonyság a legfontosabb a cégek számára. Az iparszakértő amellett érvelt, hogy ha a járványhelyzet nem oldódik meg hamarosan, és újabb és újabb hasonló szituációra kell felkészülni, az mindenképpen további átrendeződést hozhat az ellátási láncokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti politikai és gazdasági kapcsolatok alakulása szintén erősítheti ezt a folyamatot.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak korábban adott interjújában arra mutatott rá, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártást, Magyarország pedig igyekszik vonzó üzleti környezetet biztosítani számukra. A miniszter hozzáfűzte, hogy a kontinensen is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke.

agrotrend.hu / Világgazdaság