Hírek

A balatoni algásodás egyik lehetséges okát kizárták

Egy kutatásban a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére.

A kutatási eredmények szerint a horgászok etetõanyagbevitele a Balatonba nem befolyásolja érdemben a tó vízminõségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a balatoni miniszteri biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja az Infostart.

A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelten foglalkozik a Balaton élõvilágának megóvásával. A feladat ellátására május elsejétõl kinevezett miniszteri biztos Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erõsítse a kommunikációt a Balaton élõvilágának megõrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel – tette hozzá.

Nagy István a miniszteri biztos további fontos feladati közt említette, a Balaton és a Kis-Balaton vízgyûjtõ területein lévõ szennyezõforrások beazonosítását, a tómeder rekultivációjával összefüggõ állami feladatok meghatározását, valamint a balatoni halak népszerûsítését.

Fotó: kormany.hu

Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményérõl, amelyben a horgász-etetõanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminõségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etetõ-anyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban – idézte fel.

Ismertette: a kutatás részeként a horgászszokásokat vizsgáló kérdõíveket 2079-en töltötték ki. Az ezek alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidõs és versenyhorgászatok éves etetõanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehetõ.

Szári Zsolt rámutatott: ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkezõ foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülõ foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelõs foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehetõ – emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhetõ tanulmány legfontosabb megállapítását.

Hangsúlyozta, változhatnak a trendek a Balatonnál, tovább nõhet a horgászok száma, a haltelepítések mennyisége, vagy népszerûsödhet a "fogd ki és dobd vissza" horgászat, ami miatt célszerû háromévenként megismételni a kutatást.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ha a jövõben számottevõen romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetõanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.

agrotrend.hu / Infostart