30 év a hazai mezőgépgyártásban

– A hazai mezőgazdasági gépgyártás egyik fellegvára a Fliegl Abda Kft. itt Győr mellett. Igazgató Úr! A tavalyi beszélgetésünket azt hiszem úgy kezdtük, hogy a piacrészetek minden negyedik-ötödik pótkocsi, attól függ, melyik szegmensét nézzük… Igaz ez a mostani évi zárásra is?

– Hála Istennek ez a 2022-es év is legalább olyan jó lett, mint a 2021-es és a piaci részesedésünk is nemhogy megmaradt, egy picit még nőtt is. A piac szépet nőtt, 1400-ról 1700-ra emelkedett a Magyarországon forgalomba helyezett mezőgazdasági pótkocsiknak a száma.

– Ez szerves növekedés vagy a pályázatoknak megfelelő szállítás volt?

– Én azt mondom, hogy a növekedés nagyobb lett volna – úgy 2000-es nagyságrend – abban az esetben, ha lett volna nemcsak nálunk, hanem az egyéb piaci résztvevőknél is szállítható és megvásárolható eszköz. Nagyban benne volt nem a precíziós, hanem még az ATK-s pályázatoknak a hatása, nagyon sok bálaszállító és szervestrágya-szóró került ki forgalomba, nemcsak tőlünk, hanem az összes piactárstól is. Nálunk 326-ról 388-ra nőtt a Magyarországon forgalomba helyezett Fliegl eszközöknek az éves száma, tehát szép növekedést tudtunk elérni. Bízom abban, hogy a jövő év bár támogatásoktól nem lesz annyira megturbózva, viszont hasonló jó év lesz, mint az idei, de legalább hozza 2021-es szintet.

– Amikor az első ilyen beszélgetést készítettük, az még online volt 2020-ban a Covid időszakában… Akkor azt mondtad, az volt a szerencsétek ebben a Covid-os helyzetben, hogy a szállítási, logisztikai problémát átugrottátok azzal, hogy nektek volt raktárkészletetek. Javult ez a logisztikai folyamat? Be tudjátok szerezni azokat az alkatrészeket, amire szükség van ahhoz, hogy összerakjátok a gépeket? Hogy áll most az alkatrész beszállítás?

– Nagy a turbulencia. Sajnos azt kell mondjam, hogy az alkatrészeinknek a zöme, ami vásárolt tétel, az a világ az összes tájékáról jön, hiába veszünk például hajtóműveket a trágyaszóróinkhoz olasz beszállítótól, az olasz beszállítónknak egy beszállítója, a hajtóművek háza Ázsiából jön és egyszerűen azt nem tudja beszerezni. Gumiabroncsok, felnik, amik még nagy tételben jönnek messzebbi piacokról és országokból, zömében Ázsiából, ott pedig a szállítási, logisztikai költségek drasztikus növekedése okozott 2022-ben nagy problémát. Itt mindenki az energiaár őrületében van, és az is súlyos dolog… Ám amikor egy konténer kapacitása nem nő, viszont az idehozatala 2800 dollárról 15000 dollárra emelkedett a 2022-es évben, na, az aztán óriási probléma anyagilag…

– Logisztika tehát az egyik probléma, az energia a másik – még az energiáról beszéljünk egy picit! Elég erős energiafogyasztók vagytok. Hogy oldjátok meg?

– 2022-nek úgy mentünk neki, mint bármelyik évnek. Lekötött szerződéseink voltak a szolgáltatókkal, ezt felülírta az, hogy lejárat után már nem kötöttek velünk – de nemcsak velünk, az egyéb piaci résztvevőkkel sem – szerződést hosszú távra, hanem tőzsdén kell beszereznünk. Nekünk van körülbelül 2 megawattnyi energiafogyasztási szükségletünk, ezt mi szeretnénk saját magunk előállítani. Ez azért nem olyan egyszerű, mert a magyar valóság nem igazán engedi, hogy ekkora álmokat megvalósítsunk. 500 megawattos erőműig tekintik normál, illetve kis erőműnek, afölött már nagy erőmű van, azzal már különböző, nagyon komoly megkötések elé néznénk és ezt nem szeretnénk. Mi sziget erőműként szeretnénk üzemelni, de még ehhez is az E.ON engedélye kell, most ezen próbálunk – nem titok – politikai oldalon is lobbi tevékenységet elindítani, hogy a gyárak tudjanak sziget erőműként működni és természetesen a kapacitásukhoz mérten tudjanak villamos energiát előállítani. Ez egy nagy kihívás, és nálunk még ott van a gáz is mellette. Gáz a festőüzembe kell, ott porfestést végzünk, ez a technológia nagy energiaigényű gázban. 210 fokra fel kell hevítenünk a fémet, hogy utána ez a porfesték egy bevonatot tudjon rá képezni.

– Ráolvad ilyenkor ez a festék?

– Igen, ez ráolvad és mint egy bevonat lesz rajta. Ezt nagyon nehéz, illetve nem lehet helyettesíteni. Próbáltuk árammal, de a technológia nem engedi meg. Hála Istennek a nedves festés, tehát a fújt festés eljárásunknál, ott már 2012 óta faaprítékkal működtetjük a szárító kabinokat, az meg szerencsére újratermelődik, az egy megújuló és jó döntés volt ezelőtt 10 évvel.

– Ezt egy picit fejtsd ki, légy szíves! Nektek vannak megújuló erdőitek, amiből a faaprítékot hozzátok?

– Igen, mindig szeretünk újabb és újabb álmokat megvalósítani, ehhez hozzátartozik az, hogy területeket is vásároltunk, iparterületeket, de még nem hasznosítjuk ipari célra és akkor az az ötlet jött 2012-ben – akkor csináltuk a festőüzemünk felújítását, illetve az új festőüzemet -, hogy faaprítékra kellene ráállni. Így a nem használt iparterületeinken úgy 16 hektár energiaerdőnk van, ezeket rotációban 3 évente vágjuk ki és aprítjuk fel, utána ez újra nő.

– Ez egy jó példa. Kíváncsi vagyok, hogy a talajok meddig bírják ezt, de arra jó példa mindenképp, hogy saját magatok tudtok energiát előállítani nemcsak napelemből, szélerőműből, hanem faaprítékból is. Érdekes megoldás, amit nem nagyon láttam még üzemben. Beszéltünk logisztikáról, energiáról… Mi volt még, ami 2022-ben nehézséget okozott?

– Maga a szállítás! Kereskedőink berendelték a pótkocsikat, az ő árukészleteiket, mi pedig ezt csak a lehetőségeinkhez mérten tudtuk csak kiszolgálni, ezért voltak benne csúszások. Bízom abban, hogy ez 2023-ban már normalizálódni fog, de azt kell mondjam, hogy sajnos csak a második félévre várható. 2022 nyarán, ha valaki megkérdezte volna, hogy milyen lesz 2023, akkor azt mondtam volna, hogy normális. Ám így, hogy most már itt vagyunk, azt kell, hogy mondjam, hogy az első félév eléggé homályos.

– Mármint ami a szállításokat illeti?

– Igen, ami a szállításokat illeti.

– Nem kerülhetjük el azt a kérdést, hogy a szomszédunkban, Ukrajnában háború dúl. Nektek van ukrán egységetek is, ott nem gyártotok ugyan, csak értékesítetek… Tudtok ott létezni? Van onnan megrendelés, alkatrész, gép, eszköz, bármi? Tudtok oda szállítani? Van ott mezőgazdaság? Azért kérdezem, mert nekünk ez rejtély. Azt hallom, hogy egy csomó terület el van aknásítva, nem szívesen mennek rá, mert a kombájnnal együtt repül el az ember, aki ott aratni próbál…

– Ukrajna egy óriási ország, bizonyos területeit a háború nagyon keményen sújtja, de hála Istennek vannak olyan területei, amik a maguk módján normális körülmények között működnek. Természetesen a maga módján, azt azért mondom, mert például a mi kijevi irodánkban Kosztya kollégámmal csak napi két órában tudjuk tartani a kapcsolatot, mert akkor van áramszolgáltatás és utána nincs. De őket ez keménnyé teszi. Tehát nemhogy lankadna, még inkább erősödik bennük a hazafiasság és a mezőgazdaságban igen, dolgoznak az emberek, termelnek, kéthetes ciklusban alkatrészeket is szállítunk a régi eszközökhöz, illetve új eszközöket is szállítottunk most az elmúlt napokban, hónapokban is. Tehát van folyamatosan megrendelés. Él a mezőgazdaság, működik. Ez egy jó példája sajnos, hogy akármekkora a baj, és a baj óriási tud lenni, a mezőgazdaságra mindig szükség van. Élelmiszer ellátáshoz, élelmiszer előállításhoz, alapanyagra mindig szükség van. Az iparágak leálltak, akár autóipari beszállítók. Lehet hallani, hogy a kábelgyárak nem működnek vagy akár maga az autóipar, vagy egyéb iparok leálltak, nincsenek dolgozók, nincsen működtetés, nincs villany, nincs áramszolgáltatás. A mezőgazdaság viszont működik és úgy, ahogy annak idején a Covid-ban mi azt mondtuk, hogy a karantén a fülke, a traktor fülkéje a mezőgazdaságban, így itt sem tudnak mást csinálni a mezőgazdasági dolgozók, mint azt, hogy igenis termelni, dolgozni kell.

– Evezzünk békésebb vizekre! Milyen örömteli hírről tudsz beszámolni 2022-ből?

– Örültünk annak, hogy a Covid hála Istennek már nem olyan szinten korlátoz minket, mint amilyen szinten korlátozott 2 éven keresztül. Örülünk annak, hogy kiállításokra bátran lehetett készülni és nagyon jó, sikeres kiállításokat tudhatunk magunk mögött. Ami nagy öröm, hogy maga a gyár életében is sok minden történik, a beruházásaink nem álltak le, a beruházásokhoz az anyagi forrásaink meg vannak. A gyár kapacitása nőtt, ahogy a dolgozói létszámunk is. Máshol biztos lehet érezni, hogy ilyen-olyan gazdasági zsugorodások előszele megjelent, de hála Istennek a mezőgazdasági gépgyártásban ez nem érezhető. Mi kétszámjegyű növekedéseket tudhatunk magunk mögött akkor, ha 2021-ben 1500-1600 db pótkocsit gyártottunk le, most 2022-ben 1800 felett tudtunk legyártani, tehát közel a 2000-hez. Dolgozói létszámunk 10 %-kal nőtt, hála Istennek vannak diákjaink, akik iskola mellett itt dolgoznak nálunk és tanulják a szakmát, ezért mi a jövőt felkészülten várjuk és reméljük, hogy fiatal és friss vérrel.

– Volt olyan új terméketek, amire azt mondod, hogy jó volt mellette dönteni, érdemes volt bevezetni?

– Ha hosszú távra visszamegyek, az egyértelmű, hogy a bálaszállítót kell megneveznem.

– Saját ötlet volt?

– Mondjuk úgy, hogy saját ötlet, de nem volt akkora know-how benne, hogy erre túlságosan büszkének kell lenni. Talán még számunkra is meglepő módon bizonyosodott be, hogy egy bálaszállítóra óriási szükség van és a mai napig csak itt az országban száznál több kerül gazdához. Ami nálunk is egy kihívás volt, az a trágyakezelés. A műtrágya árak drasztikus emelkedésével a szerves trágya egyre jobban felértékelődik. A hígtrágya, mint az istálló trágya értékesebb lesz és ennek a kijuttatása egyre fontosabb. A mi fejlesztési céljaink és az elmúlt fél év is már erről szólt és ezt emeltük ki Hannoverben idén november elején, egy nagy, világszintű kiállításon, hogy a hígtrágyát igenis lehet hatékonyan kijuttatni és úgy kijuttatni, hogy a lehető legtöbb tápanyag bent maradjon a földben.

– Ez lesz a jövő év slágere is? A jövő évi értékesítési kommunikációt erre fogjátok helyezni, a tápanyag visszapótlásra?

– Mindenféleképpen! Hiszünk benne, hogy ez az, ami most a következő időszakban a mezőgazdaságban óriási fejlődésen fog átmenni! 2023-ban 30 évesek leszünk és a 30 éves évforduló apropóján Abdán egy szakmai rendezvényt szervezünk, melynek a fő bemutatandó gépei, gépsorai között ott lesznek hígtrágya kezelés, hígtrágya kijuttatás, illetve a szerves trágyához kapcsolódó gépek.

– Tekintsünk ki kicsit a magyar piacról! Több országban vagy felelős azért, hogy ott a Fliegl gyártás és értékesítés működjön. Hogy látod, melyik országban vannak jobban előre haladva a mezőgazdaságban és hol van inkább valamilyen stop, ami a rendszerben van?

– A stopot sajnos előbb tudom mondani, mert az minket is nagyon komolyan érint, ez főleg a szlovák, illetve a horvát piac. Ott az idei évben a támogatások nem voltak annyira intenzívek, Szlovákiában ez már évek óta így van, már 3 évre visszamenőleg a támogatások forrásai elzárásra kerültek korrupciós problémák miatt. Az EU-s pénzeket sem tudták felhasználni. Horvátországban egy lezárt támogatási ciklus van és nem indult új. Viszont amelyik piacok meg nagyon jól mennek és nagyon szépen fejlődnek, az a román piac, illetve amit volt szerencsénk közösen megnézni, az a vajdasági területek, most Szerbia. Szerbiának az éléskamrája az a Vajdaság. A vajdasági területeink a mai napig is nagyon jól mennek, nagyon jól prosperálnak, és nagyon szépen lehet ott a piacot építeni.

– Sok szó esik arról, hogy Nyugat-Európát is sújtja ez az energiaválság. Nektek van Németországban is gyáratok. Ott érezni ebből valamit már? Úgy gondolkodik minden német, hogy jaj, mi lesz?

– Németországban is izgalmasan alakul az energiaprobléma…

– Van még energia? Van még rendelkezésre álló gáz és áram?

– Van, csak nagyon drágán, illetve ott egy annyival jobb a helyzet, hogy nagyon sok áramot meg tudnak maguknak termelni, mert az elmúlt 20 évben a napelemek nagyon nagyot nőttek, illetve ami a mezőgazdaságot érintette, az a bio gázüzemek. Ott 6000-nél is több bio gázüzem működik, Magyarországon 15 talán. Tehát energiaellátásban azért a mezőgazdaság is ki tudja venni a részét, a magánszektort érintette sokkal jobban a probléma Németországban. Nagyon drágán kapják az energiát, tehát ott az infláció hatása energiában érintette legjobban az embereket.

– Egy picit térjünk vissza az üzem területére! Milyen beruházásotok lesz még?

– ahogy említettem, idén 30 éve, hogy a Fliegl család átvette a Mezőgép volt gyáregységét itt Abdán. Az akkori álló épületekből az utolsó előttit épp nemrégiben bontottuk el, hogy a helyére egy kicsit nagyobb, 3800 nm-es raktárkapacitás épüljön zömében kereskedelmi tételek, tengelyek, felniknek a tárolására, mert azt látjuk, hogy az ellátási láncok problémája nem fog hosszú távon megoldódni. Az autóiparos just in time, a mi szektorunkba hála Istennek nem jött be, de nem is fog bejönni, tehát egyre jobban hosszabb távokban, akár féléves betárolási kapacitás mennyiségekkel kell gondolkoznunk.

– Azt mondtad, hogy még maradt egy épület, ami még a Mezőgépből van. Az micsoda?

– Az maradt és az meg is fog maradni. Egy víztorony. Annak idején a régi gépállomást ez a víztorony látta el és ez a víztorony a mai napig áll, de azt nem is szeretnénk elbontani, úgyhogy az örök mementónak itt fog maradni.

– Meghagyjátok ipari műemléknek.

– Így van.

– Igazgató Úr, én azt kívánom Nektek, hogy a jövő évi 30-as rendezvényetek is jól sikerüljön! Mikor lesz?

– Május 12-13-án. Az első napon szakmai napot tartunk, 13-án pedig nyílt napot, tehát bárki bejöhet és megtekintheti a gyárat.

agrotrend.hu