Szemléletváltással az aszály ellen

Az aszály komoly kihívások elé állította a termelőket. Az idén évtizedek óta nem látott szárazság sújtotta hazánkat, a csapadékhiány az ország egyes ré­szein teljes egészében megsemmisítette a termést, más helyeken pedig komoly hozamcsökkenést kellett elkönyvelniük a mezőgazdaság szereplőinek. – írja a Magyar Nemzet. Az Agrárminisztérium adatai szerint ­augusztus közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos vagy nagyfokú aszály, amely mintegy 4,1 millió hektárt érintett. Ez az arány szeptember elejére a csapadékosra fordult időjárás következtében csökkent, de ez már nem javít a növénytermesztés idei terméseredményein.

A kárenyhítési rendszerbe szeptember 5-ig közel 1,350 millió hektárra jelentettek aszálykárt a termelők, amely a 2017–2021 közötti évek hasonló időszakáig bejelentett terület közel nyolcszorosa.

Bár az idei szárazság valóban rendkívülinek mondható, a klímaszakértők szerint a jövőt tekintve nem példátlan eseményről van szó, a következő években fel kell készülni arra, hogy hasonlóan száraz időszakok várnak ránk. A mezőgazdasággal foglalkozó kutatók szerint – bár az öntözésfejlesztés kétségtelenül enyhíteni tud a csapadékhiány okozta gondokon –, a gazdálkodási gyakorlatok megváltoztatásával lehet csökkenteni az aszály hatásait.

Fotó: Magyar Nemzet

Stündl László, a Debreceni Egyetem docense egy minapi online konferencián jelezte: az élelmiszer-előállítóknak olyan gyorsan változó külső környezeti tényezőkkel kell megbirkózniuk, amire nem lehet felkészülni, az alkalmazkodóképességükön azonban lehet javítani. Az ehhez szükséges tudás a hazai egyetemeken részben rendelkezésre áll, amit a megfelelő technológiai fejlesztésekkel együtt a termelők rendelkezésére kell bocsátani. Ehhez nagyfokú együttműködésre van szükség a hazai kutatóintézetek, a technológiafejlesztéssel foglalkozó vállalkozások, valamint a termelők és a döntéshozók között.

– A biológiai, kémiai ismeretek egyre szélesebbek, ezeket kell becsatornázni a gazdálkodásba. A döntéshozóknak pedig közvetíteni kell ezt, hiszen a termelést segítő fejlesztéseknek gyakran anyagi, jogi és politikai feltételei is vannak – emelte ki a docens.

Majd hozzátette: minden hazai oktatási kutatási intézet komoly eredményekkel rendelkezik, a mostani válságos helyzet pedig vélhetően szorosabbra fűzi majd az együttműködést az intézmények között.

Zalai Mihály, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, az ISM Tech és OrgaincLife kutatási igazgatója szerint az elmúlt évtizedekben a gazdálkodók el voltak kényeztetve a műtrágyahasználat terén, az eddig felgyülemlett tudás egy viszonylag egyszerű tápanyag-gazdálkodást teremtett meg számukra. Ez a tudásbázis azonban a szakember szerint sem piaci, sem környezeti szempontból nem lesz képes követni az évek változásait. Az idei aszály kapcsán ugyanis az volt a tapasztalat, hogy az egyoldalú műtrágyahasználat nem vezetett eredményre.

– A kutatásaink során arra jutottunk, hogy miközben a szerves hatóanyagok kettős hatásúak – növelik a növények hozamát és a talajéletet is segítik –, a túlzott mértékű műtrágyahasználat rontja a talaj kondícióját, ami az aszályos években a talajok vízmegtartó erejében is megmutatkozik – emelte ki Zalai Mihály.

Vincze Ambrus talajmegújítási specialista, növényorvos szerint a gazdálkodók egy jelentős része nagyon nehezen engedi el a régi, megszokott módszereket, s csak kevesen vannak azok, akik készek arra, hogy teljes szemléletváltással reformálják meg a gazdaságukat. – Váltani akarnak a gazdák, de még a mostani válságos időszak ellenére is sokan megmaradnak a megszokott módszereknél – jegyezte meg. Majd hozzátette: a talajegészség öt alapelve mentén a teljes gazdaságszemléletet át lehet alakítani. A takarónövényekkel és a biológiai tápanyagokkal pedig új lehet építeni azokat az elemeket, amelyek hozzásegítik a gazdálkodókat ahhoz, hogy évről évre stabil eredményeket érjenek el.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet