Számos kártevőre fejlesztettek ki csapdákat

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai jelenleg is több projekten dolgoznak. Az egyik az invazív fajok kutatása – írja a hirado.hu.

A tudomány számos eszközzel segíti a gazdálkodók munkáját – fotó: pixabay.com

„A pettyes szárnyú muslica kutatásán is dolgozunk, ami pár évvel ezelőtt érkezett hazánkba, és már az elmúlt időszakban jelentős gazdasági károkat okozott, főleg málna- és egyéb bogyós termesztőknél. De dolgozunk a különböző inváziós poloskafajok elleni védekezési lehetőségeken, a harlekin katicával szembeni védekezési eszközökön” – mondta Kontschán Jenő, az Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója az M1 Magyar gazda című műsorában.

Egy másik fontos terület a növényvédelemben használt vegyszerek mennyiségének csökkentése – ez napjainkban környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból is alapvető követelmény a mezőgazdasággal szemben.

„Intézetünk fejlesztései – itt elsődlegesen a Csalomon csapdacsalád termékeire gondolok – segítik a vegyszerhasználat lecsökkentését, hogy lehetőleg a legkevesebbet és a legcélzottabban használjunk fel vegyszereket, ezáltal pedig kevésbé terheljük mind az élelmiszert, mind pedig a környezetünket” – tette hozzá Kontschán Jenő.

A rovarok feromonok segítségével kommunikálnak egymással. Például a hím egyedek ezek révén találják meg a nőstényeket. Az intézet munkatársai a hetvenes évek óta kutatják a rovarok szaglását és a feromonokat. A vizsgálatok eredményeként a kilencvenes években fejlesztették ki a feromon csapdákat. Húsz éve 23-féle csapdát forgalmaztak, ma már több mint kétszázat.

„A feromonokról tudni kell, hogy minden egyes kártevőnél más és más hatóanyag-összetételű csalétket kell használni, ezeket külön-külön kutatással kell felderíteni, és aztán lehet alkalmazni” – mondta Tóth Miklós akadémikus.

A gyümölcsösök és a szántóföldek kártevőire is van csapda

A gyümölcsösökben és a szántóföldeken megjelenő kártevőkre is fejlesztettek ki csapdákat. Fontos tudni, hogy ezek az eszközök nem pusztítják el a rovarokat, viszont jelezik egy adott faj megjelenését.

„A különböző kártevő rovarok nem állandóan vannak jelen a gyümölcsösünkben, hanem hullámokban érkeznek, ahogy fejlődnek, különböző generációkban. Van olyan, amelyik egy évben csak egyszer, van olyan, amelyik háromszor-négyszer is. Az, hogy ez pontosan mikor történik egy adott évben, nem lehet előre megmondani, csak megmérni. Ebben segít bennünket a feromon csapda” – magyarázta Tóth Miklós.

A csapdába esett rovarok száma segít eldönteni, hogy mikor kell ellenük védekezni. Az intézet egy másik projektje olyan csapdákkal foglalkozik, amelyek növényi illatanyagokkal vonzzák a nőstény rovarokat. Erre olyan területeken van szükség, ahol a légtérbe juttatott feromonok segítségével próbálják meggátolni a rovarok szaporodását.

Egy adott ültetvényt feromonnal elárasztanak, így a hímek viselkedését, vagyis orientációját megzavarják. Emiatt csökken az esélye annak, hogy a nőstényeket megtalálják.

„Ezzel tudjuk ellenőrizni egyrészt a módszer hatékonyságát, hogy a befogott nőstényeknek mekkora a párosodás arányuk, illetve a csapda jelzi a populáció nagyságát, és, hogy sikerült-e csökkenteni, vagy eléri-e azt küszöbszintet, ahol még egy kiegészítő módszert érdemes alkalmazni az adott ültetvényen” – közölte Szilasné Jósvai Júlia Katalin tudományos munkatárs.

Csalétkek hasznos rovarok számára is készülnek

Van, ami a levéltetvek ellen alkalmazható zöld fátyolkákat vonzza.

A közönséges zöld fátyolkák, a chrysoperla fajok azok, amelyekre az osztályunknak sikerült egy nagyon hatékony csalétket kifejleszteni. Ez nem feromonos csalétek, hanem növényi illatanyagokon alapuló, és egyaránt csalogat hím és nőstény egyedeket.

„Ennek az a különlegessége, hogy a nőstény egyedek odamennek a csalétek közelébe, és tojást raknak. Ezeknek a rovaroknak a lárvái hatékony ragadozók, tehát nagyon széles táplálékspektrumot fogyasztanak, de elsősorban levéltetveket” – mondta Koczor Sándor tudományos főmunkatárs

A hasznos rovarok számának növelése, illetve a kártevők megjelenésének ellenőrzése lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók csak akkor permetezzenek, ha arra valóban szükség van. Így kevésbé terhelik a környezetet, és egészségesebb élelmiszert állítanak elő.

agrotrend.hu / hirado.hu