Miért fontos a tarlógondozás?

Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője a tarlógondozás mibenlétét, szerepét és jelentőségét ismerteti.

A tarlón végzendő munkáknak kitüntetett szerepe van a talaj életében, illetve a talajművelési technológiák tekintetében. Nemcsak azért fontos, mert minden talajművelési rendszer tulajdonképpen a learatott elővetemények tarlóján indul, hanem azért is, mert a tarló fázis során a talaj pihen, megújulni készül, regenerálódik, és ez különösen igaz a korai betakarítású elővetemények tarlójára, tehát a kalászosokra, vagy éppen az őszi káposztarepce tarlójára – tudtuk meg Kalmár Tibortól.

Miért fontos a tarlógondozás? from Agrotrend Média Kft. on Vimeo.

A megújulni készülő talajnak óriási a kitettsége az időjárással szemben, hiszen a betakarítással, az aratással megszűnik a talaj fedettsége, árnyékoltsága. Tehát a talajművelő feladata, hogy mindenféle eszközzel és módszerrel segítse a talajnak ezt a beéredési folyamatát. Ma már tarlógondozásról beszélünk, nem pedig tarlóhántásról és ápolásról. Ez magába foglalja a talaj vízforgalmának és művelhetőségének a fenntartását, valamint a javítását is.

A tarlógondozás alapvetően három folyamatra épül

(1) A learatott elővetemény szármaradványának a kezelésére, mégpedig egy gondos zúzás, aprítás és terítés,

(2) ezt követi egy sekély bekeverés, egy mulcshagyó tarlóhántás, amely mindenképpen visszazárt kell, hogy legyen,

(3) valamint meghatározott idő múlva a hántott tarló ápolása.

A szármaradvány zúzása, terítése nagyon fontos folyamat

Itt alapvetően az 5, maximum 10 centiméteres szecskahossz az elvárt. Ez az, ami jó minőségben bekeverhető, jó minőségben használható a felszín védelmére is.

Ha egy előveteményt megfelelő állományvédelemben részesítettük, akkor ennek a növényi maradványai kétségtelenül felhasználhatók a felszín védelmére és a takarására.

A szármaradványok terítésének egyenletessége

A kombájnolás során ez nagyon egyszerűen ellenőrizhető. A kombájn nyomában, másfél-két méteres sávban gereblyével összehúzzuk a növényi maradványt, a szecskát, és a kupac alakulásából látható, hogy egyenletesen terít-e a kombájn, vagy nem.

Általánosságban elmondható, hogy minél szélesebb egy vágóasztal, annál egyenetlenebb a terítés, viszont a művelő eszközökre kaphatók olyan kiegészítők – például a Väderstad rövidtárcsájára is egy szármaradvány- vagy szárrendező –, ami segít a művelőtárcsák előtt egyenletesen eloszlatni a növényi maradványokat. A cél az, hogy legalább 35-45 %-os takartság maradjon a tarlóhántást követően.

Semmiképpen nem szabad feketére művelni a talajt!

A felszínen lévő szármaradvány egyrészt megvédi a talajt a felesleges vízvesztéstől, másrészt védi a talajt az esőcseppek romboló eliszapoló hatásától is. Természetesen vízveszteség mindenképpen bekövetkezik, de nem mindegy, milyen mértékben. A takarással ennek a mértékét tudjuk csökkenteni.

Ha nincs felszínvédelem, akkor a mélyben lejátszódó tápanyagfeltáródási, porhanyulási folyamatok is megakadnak. Tehát nagyon lényeges, hogy a felszínvédelem mindenképpen támogassa a beéredés folyamatát!

Mennyi a felszínen lévő elégséges takaróanyag?

Az elégséges takaróanyag mennyisége sokmindentől függ:

Függ az időjárástól: ha nagyon szélsőséges, akkor több takaróanyagra van szükségem.
Függ a talaj állapotától: egy rossz szerkezetű, túlművelt talaj nagyobb takartságot igényel.
A szezon elején közvetlen betakarítást követően is nagyobb mértékű takarás kell, mint később.

A takaróanyag mennyisége folyamatosan csökken a tarlófázis előrehaladtával, éppen ezért ki kell egészíteni a védelmi funkcióját.

Terminálás

Az árvakelés és a gyom nagyon jól használható mindaddig, amíg 10-15 cm-es maximális növedéket eléri, addig ugyanúgy viselkedik, mint bármelyik takarónövény, ekkor viszont terminálni kell. Vagy kémiai, vagy mechanikai úton gyakorlatilag el kell ölni a növedékét.

Kémiai módszernél az így kialakult holt mulcs vagy elölt mulcs szintén jól használható védőanyagként, és később, kiegészítésnek akár takarónövény is vethető.

Ha kevés a takaróanyag, akkor mindenképpen szükséges a hántás, azaz a mechanikai mulcs. Ilyenkor hántott réteget, azaz szigetelő, sekély réteget kell kialakítani a felszínen, ugyanis ez védi meg a mélyebb rétegeket a vízvesztéstől.

Amikor a hántott tarló kizöldül, vagyis az elpergett gyommagvak és kultúrnövény magvak csírázásnak, kelésnek indulnak, akkor megfelelő idő múlva természetesen ápolni kell a hántott tarlót is. Ennek lehet kémiai vagy mechanikai módja.

Alapvetően az időjárás dönti el, hogy melyiket célszerű választan. Egy csapadékos évben nyilván nem szabad tetézni a bajt azzal, hogy feleslegesen műveljük az egyébként is nedves talajt. Ilyenkor célszerűbb a kémiai módszert választani.

Viszont ha pont a betakarítási idényben volt csapadékosabb az év, és a kombájnok munkája nyomán keréknyomok alakultak ki, akkor viszont a mechanikai művelés, illetve ápolás kerülhet előtérbe a felszín egyengetésével.