Május közepére végéhez közeledett a tavaszi gabonafélék vetése

Az időjárási körülmények ellenére a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére a megyék többségében – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet friss összesítőjéből.

A tavaszi mezőgazdasági munkák május 14-ei állapotát bemutató operatív jelentések szerint a tavaszi gabonafélék vetése a tervezett terület 98,7 százalékán befejeződött május 14-én, hasonlóan az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes gabonafélék vetése a pohánka, a köles és az indián rizs kivételével pedig elérte vagy meghaladta a 90 százalékot.

Az április végén, május elején érkezett csapadék mennyisége az ország bizonyos részein némileg enyhítette a szárazságot, viszont több helyen, például az ország északi régiójában nem érte el a szükséges mennyiséget. Ugyanakkor ez a csapadékmennyiség jelentősen javította az alapgyomírtás hatását. Az időjárási körülményeket a viharos szél is rontotta, a talajfelszínt szárította, ezért a kelés lassabb ütemben haladt.

Idén a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete közel 1 millió 995 ezer hektár körül van, ennek fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel, 207,8 ezer hektárral Békés megyében számoltak. Ezt követi 182,2 ezer hektárral Hajdú Bihar, 175,9 ezer hektárral Jász-Nagykun-Szolnok és 171 ezer hektárral Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

A tavaszi vetésre tervezett szántóterület megyénként, valamint a 2020. május 14-ig elvégzett munka. NAK-felmérés alapján NAIK AKI Agrárstatisztikai Osztály

A jelentés szerint a tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évi végleges területhez képest. A zab vetésterülete 22,4 ezer hektár az idén, a tavalyinál közel 1,7 ezer hektárral nagyobb. A szemes cirkot 22,6 ezer hektáron tervezték vetni, ami 2 ezer hektárral kevesebb a tavalyihoz képest. A tavaszi búza tervezett területe 37,7 százalékkal 7,6 ezer hektárra nőtt, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1 ezer hektárra csökkent.

A kukorica és napraforgó vetésterülete 2019-ben és 2020-ban, valamint a 2020. május 14-ig elvégzett munka.

A jelentés időpontjában 98,9 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 977,7 ezer hektár körül alakult. Ezen kultúra 988,7 ezer hektár vetésterületének 24,8 százaléka az Észak-Alföld, 21,3 százaléka a Dél-Alföld és a 19,9 százaléka a Dél-Dunántúl régióban található. A napraforgó vetése szintén a befejezéshez közeledett, 99,2 százalékon állt, bevetett területe 605,6 ezer hektár, ami 5 ezer hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület harmada az Észak-Alföldön, a negyede pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el.

A kukorica és napraforgó tervezett vetésterületének megoszlása régiónként 2020-ban.

A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmányborsó vetésterülete 5,9 ezer hektár, amely a tavalyi végleges területnél 53 százalékkal több. A szója tervezett területe 57,7 ezer hektár, 1,6 ezer hektárral kevesebb, mint a 2019. évi végleges vetésterület volt. A szója vetését 55,1 ezer hektáron fejezték be május 14-ig. A burgonya tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár 2020-ban, és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. A lucerna telepítése az idei évre tervezett területen majdnem befejeződött, a növényt a tavalyi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektárra vethetik ebben az évben. A cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, ezer hektárral kevesebb, mint 2019-ben volt. A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön helyezkednek el.

Néhány fontosabb szántóföldi növény vetésterülete 2019-ben és 2020-ban, valamint a 2020. május 14-ig elvégzett munka.

A zöldségfélék tervezett vetésterülete a jelentések szerint közel 1,4 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Mint az ábra is szemlélteti idén nagyobb területen terveznek csemegekukoricát, vöröshagymát, paradicsomot, zöldbabot és karfiolt termeszteni, ugyanakkor a zöldborsó, a zöldpaprika és a görögdinnye tervezett vetésterülete nem éri el az előző évi végleges vetésterületet.