Kipergés-ellenálló repcék

Az aratás elõtt növekvõ feszültség tölti el a repcetermesztõket, különösen, ha az idõjárási prognózisok kedvezõtlen körülményeket jeleznek elõre, vagy éppen a deszikkáláshoz felhasználható hatóanyagok jelentõs szûkülésével kell számolni. Számos nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a termelõk sokszor a túl korai betakarítás és – általában ennek elõzményeként – a túl korai deszikkálás mellett döntenek, pedig ameddig a becõk nem száradnak el, addig folyamatos a szárazanyag-beépülés a magokba. A RAPOOL több kísérletsorozatban is azt tapasztalta, hogy a napokkal késõbbi betakarítás mázsákban mérhetõ többlettermést produkált még esõs és szeles idõjárási körülmények között is.

A késõbbi betakarításhoz köthetõ magasabb hozamok részben a becõk hosszabb ideig tartó asszimilációjára, részben a repceszalma kedvezõbb, szárazabb állapotára vezethetõk vissza, nem utolsósorban pedig az újabb hibridekben fellelhetõ nagyobb kipergés-ellenállóságra. Az ilyen állományok jobb betakaríthatósága mellett csökken a kombájnokban a cséplési veszteség, mivel kisebb a veszélye, hogy a szalmához tapadó repcemagok egy része is visszakerül a talajra. Az idõjárási körülményeket és az érési állapotot mérlegelve a betakarítás idõpontja néhány nappal elhalasztható, hogy az állományokban rejlõ maximális terméspotenciál a jobb betakaríthatósággal kiaknázható legyen, érdemi veszteség nélkül (1–2. kép).

A biológiailag éretté vált káposztarepce becõi abban az esetben nyílnak fel, ha a külsõ erõhatások (ide értve a fizikai hatásokat, mint a szél vagy jégverés) nagyobbak lesznek a két termésfalat rögzítõ erõnél. Hagyományos hibridek esetén a növények öregedése és száradása fokozza ennek kockázatát, ugyanis a becõfalak összehúzódnak, a termésfalat és az álválaszfalat (replum) összetartó varratban a sejtek eltávolodnak egymástól, és a becõ felnyílik. A kipergés-ellenálló hibridekben a varrat szinte észrevehetetlen, a becõk felnyitásához nagyobb erõre van szükség (1. ábra).

Deszikkálással a repce betakarítása jobban tervezhetõ, ám a helyes idõpontjának meghatározása komoly szakmai kihívás, túl korán alkalmazva a betakarított termés mennyisége jelentõsen elmaradhat az állomány valós potenciáljától. A deszikkálás nem szükségszerûen része az eredményes repcetermesztési technológiának. A RAPOOL számos kísérletben vizsgálta, hogy melyek azok a hibridek, amelyek deszikkálás nélkül is helytállnak a magyarországi klimatikus viszonyok között.

Az egyik teszt során a becõk termésfalait húzták szét, és mérték a felnyitáshoz szükséges erõ nagyságát (3. kép). Egy másik tesztben az érett becõket egy gumilabdákkal töltött rázóedénybe helyezték, majd minden edényt egységes erõvel megráztak (4. kép). A rázást követõen megszámolták a kipergett magokat, és indexálták a kapott eredményeket. A két teszt eredményeit a lenti grafikonon ábrázoltuk (2. ábra). A tesztek során a DARIOT, FRANKLIN, DYNAMIC és DUKE hibridjeink kifejezetten jól szerepeltek, bizonyítva ezzel kipergés-ellenállóságukat.

A szélsõséges idõjárás és a deszikkáláshoz felhasználható készítmények körének szûkülése miatt talán soha nem volt annyira fontos a repcehibridek hozamstabilitása, mint most. Természetesen a kipergés-ellenállóság sem nyújt teljes körû védelmet a szélsõséges idõjárással és a fizikai behatásokkal szemben, de a DARIOT, FRANKLIN, DYNAMIC és DUKE hibridek alkalmazása nagyobb biztonságot ad a hagyományos hibrideknél.

Pálffy András

termékfejlesztõ

RAPOOL Hungária Kft.

www.rapool.hu

A RAPOOL repcevetõmag-katalógusa letölthetõ ide kattintva.