Javuló talajviszonyok = több víz a talajban

Miért kell meszezni, kénezni vagy sómentesíteni a talajokat?

Egyre több a só?

Hazánkban az Alföldön és a Duna-Tisza közén számos helyen termelészavaró tényező a só (elsősorban a nátrium) felhalmozódása. Ez a magas sótartalom, amely ráadásul az öntözéssel, az intenzív műtrágyázással és az egyre kevesebb lehulló csapadék végett, tovább növekszik. A só – egy bizonyos szint felett – gyilkos a növénynek. Gátolja a kelést, zavarja a tápanyagfelvételt, és idő előtt aszályossá teszi a növényt. Az ilyen magas sótartalmú talajokat javítani kell. Van, ahol elég a nagy dózisú kén, de vannak olyan területek, amelyeket gipszezni, esetleg meszezni kell. A megfelelő talajjavító anyagot és az adott talajra javasolt input anyagot a talaj tulajdonságai határozzák meg.

Felsült napraforgó Nyíregyháza határában

Az is baj, ha lúgos?

A lúgosodást a túlzott mész, a hidrokarbonátok vagy a só is okozhatja. Hazánkban több mint 1 millió hektár indult el a magas kémhatás irányába. A növények (főleg a kalászosok, a kukorica, a napraforgó stb.) sokkal érzékenyebbek a talaj lúgosodására, mint a savanyodására. Ilyen talajokon gyakran gátolt a kálium, a magnézium és a mikroelemek felvétele, a foszfor felvétele pedig nehézkessé válik. Mindezek eredményeként hamarabb felsülnek a növények, vékonyabbak lesznek a szárak, és a termés akár 30–50%-kal is elmarad a várttól. A lúgos talajokat tehát savanyítani kell. Erre alkalmas tápanyagok az UAN-oldat, a karbamid vagy a nagy mennyiségű elemi kén is.

A mészhiányos és a savanyú talajokat is javítani kell!

A sok savat raktározó talajok elnyelik a tápanyagokat, képesek lecserepesedni, a kötöttebbek rögössé és nagyon nehezen művelhetővé válnak. Ezért a mész pótlása elkerülhetetlen, ha ilyen esetben eredményesen akarunk termelni. A mész számos fajtáját választhatjuk (karbonátos, oxidos vagy szulfátos), de érdemes szakértőt bevonni. A kalcium kijuttatásának eredményeként több tiszta, a növény számára is hozzáférhető víz és oldott tápanyag lesz a felső rétegben. Kevesebb műtrágyával is eredményesek lehetünk, a növények pedig ellenállóbbakká válnak a környezeti stresszel szemben.

Több szerves anyag és a szármaradványok bontása

A magasabb szervesanyag-tartalmú talajokon biztonságosabban lehet termelni, még aszályban is. A kalászosok és a napraforgó még akkor is hoznak egy közepes termésmennyiséget, ha alig esik 100–200 mm csapadék a tenyészidőben. Ezért nagyon fontos, hogy a tápanyag pótlását szervesanyag-alapú termékkel oldjuk meg. A talajban pedig ne „gyűjtsük” a szár- és a gyökérmaradványokat, hanem bontassuk el, és csináljunk belőle humuszt és tápanyagot.