Fenntartható gazdálkodásra ösztönzik a gazdálkodókat

Egyre hevesebb a mezőgazdaság jövőjéről szóló vita az Európai Unióban. Ennek a vitának a középpontjában a fenntarthatóbb élelmiszer-termelés áll. Abban kivétel nélkül minden uniós szerv és a tagállamok kormányai is egyetértenek, hogy a túlzott víz- és talajhasználat, a nagyüzemi, intenzív termelés már középtávon hozzájárul a termőterületek romlásához és a klímaváltozáshoz.

fotó: pixabay.com

A fenntarthatóbb mezőgazdaságról szóló vita meghatározta a közös agrárpolitika júniusi elfogadását. A kétéves csúszást követően jövőre életbe lépő uniós agrárpolitika részletszabályai egyelőre nem ismertek, ugyanakkor a botrányoktól sem mentes egyeztetéseken olyan kompromisszumos megállapodást sikerült elfogadni, amely a korábbihoz képest jóval nagyobb fenntarthatósági követelményeket támaszt a gazdáknak.

Jövőre tehát jelentősen megváltozik a gazdák élete, mivel a legfontosabb közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokért cserébe komoly környezeti vállalásoknak kell eleget tenniük. A szigorúbb szabályok így egyre több termelőt ösztönözhetnek arra, hogy a hagyományos állattartás és növénytermesztés mellett vagy ezeket felváltva áttérjen az organikus gazdálkodásra.

A hazai és uniós célok itt egybevágnak: kiemelt támogatásokat tudhat magáénak a következő években az ökológiai vagy biogazdálkodás. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az átálláshoz és új biogazdaság elindításához is jelentős források, többéves pénzügyi keret áll rendelkezésre 2022-től.

A fogyasztók körében is egyre keresettebbek a biotermékek, amelyek a hagyományos árukhoz képest értékesebb beltartalmúak, lényegesen kisebb környezetterhelést jelent az előállításuk – mutatott rá az ökológiai minősítés tanúsítását végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Az előnyök közül kiemelték: a bioélelmiszerek előállításával nagymértékben csökkenthető a felszívódó növényvédőszer-, műtrágya- és antibiotikum-maradványok mennyisége.

Az organikus gazdálkodást folytató termelők már most is több területen jutnak előnyökhöz. A Biokontroll összegzéséből kiderül, hogy az ökológiai termelők nagyobb eséllyel jutnak magasabb támogatásokhoz az agrárpályázatokon, míg a földvásárlással és a földbérlettel összefüggő eljárások során szintén előrébb kerülnek a rangsorban.

A tanúsított ökoterményeknek magasabb az eladási és átvételi ára, keresletük pedig akkor is kiegyenlített, amikor a konvencionális termények iránti kereslet éppen a mélyponton van. Az áttérés az ökológiai gazdálkodásra ugyanakkor nehéz és időigényes folyamat. A gazdáknak rendkívül szigorú elvárásoknak kell eleget tenniük.

Az egész Euró­pai Unióban – így hazánkban is – a mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak szigorú hatósági kontroll mellett szabad ökológiai jelöléssel forgalmazni.

fotó: pixabay.com

Noha a klasszikus mezőgazdasági termelés teljes mértékben nem váltható ki az organikus gazdálkodással, de a világszerte növekvő kereslet és a szélesedő támogatások miatt érdemes minél több termelőnek megfontolnia a biogazdálkodásra való áttérést.

Magyarországon a biogazdálkodók kilencven százaléka mezőgazdasági termelő, kilenc százaléka feldolgozó. A termelők 93 százaléka növénytermesztéssel, 4,5 százaléka állattenyésztéssel, 6,6 százaléka méhészettel foglalkozik. Az Eurostat adatai szerint az utolsó vizsgált évben, 2019-ben a hazai mezőgazdaság hat százalékát adták a biogazdaságok. A legtöbb ilyen terület Ausztriában található, ahol az ökológiai gazdálkodás aránya meghaladja a 25 százalékot.

A járvány felerősítette az egészséges élelmiszerek keresletét.

Az ökogazdálkodásból származó élelmiszerek iránti igény ugyanakkor bizonyos társadalmi csoportokra jellemző, mivel ezeknek a termékeknek az ára is jóval magasabb.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet