Érkeznek külföldről az idénymunkások

Évről évre egyre drágább a mezőgazdaságban az emberi munkaerő. Pár éve lett népszerű, hogy különböző brigádok alakultak, akik az ország minden részébe elutaznak egy adott feladatra, de az ő bérük szinte megfizethetetlen. Egyre többen jönnek idénymunkára a szomszédos országokból, főleg Romániából, Ukrajnából. Fogadásukat, itt-tartózkodásukat rendőrségi határozat szabályozza.

Hiába választható az egyszerűsített foglalkoztatás, az országot járó, legálisan működő brigádok nehezen találnak munkát. Pedig a szőlő és gyümölcsösökben, kertészetekben, gazdaságokban nagyon nagy szükség lenne a szorgos kezekre – írja a teol.hu.

fotó: flickr.com

– Szüret előtt feladtunk egy hirdetést, hogy szüretelőket keresünk, mivel az addigi munkásaink egy része – főleg a fiatalabbja – kiment külföldre dolgozni. Győztük kapkodni a telefont, annyian jelentkeztek, de mind vidékről és horribilis árért – mondta Mihály Pál szekszárdi szőlőtermelő. – Például Somogyból és Békés megyéből is jött volna egy-egy tízfős brigád, amelyből az egyik ember csak munkafelügyelő lett volna, vagyis nem dolgozik, és fejenként 15 ezer forintot kértek, naponta. Kérdezem én, mennyi szőlőt kellett volna fejenként leszedniük, hogy az nekem megérje? – tette hozzá.

– Számoljunk! Ha ezerötszáz forintos a munkabér, akkor napi nyolc órával számolva az tizenkétezer fejenként, ehhez jön hozzá az alkalmi munkások napi bejelentése, ami újabb 500 forint fejenként. Ezt az összeget a következő hónap 12-ig kell befizetnie a termelőnek – mondta Horváth János tamási gazdálkodó. A műtrágya, a gázolaj drágább mint egy éve volt, a gépi munkák áráról nem is beszélve. A terményárak pedig alig mozdulnak, és inkább lefelé mint felfelé.

– Magyarországon mindenki feketén akar dolgoztatni. Vagy éhbérért! – fakadt ki kérdésünkre némi indulattal egy siófoki vállalkozó, aki 20 fővel vállalna szőlőben munkát Somogy, Tolna és Baranya megyében. Mint mondja, az ezerötszáz forintos órabért kérő hirdetésére csak kisebb gazdák jelentkeztek. Állítja, hogy a nagyok közül sokan inkább zsebbe fizetnének tízezer forintot. Szerinte csak az erdélyi és az ukrán munkavállalóknak éri meg ilyen feltételekkel elvállalni az idénymunkát. ők akár folyóvíz nélkül, sátorban is elalszanak a néhány hétig tartó növényápolási vagy gyümölcsszedési szezonban – teszi hozzá.

Tény, hogy egyre többen érkeznek idénymunkára Romániából és Ukrajnából. Még májusban megjelent a mezőgazdasági idénymunkások Magyarországra történő be- és kilépési feltételeiről, valamint az itt tartózkodásuk és a munkahelyi karantén szabályairól szóló rendőrségi határozat.

Ez szomszédos országok azon állampolgáraira vonatkozik, akik az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása miatt érkeznek hazánkba. A jogszabály a határátlépés, valamint a munkahelyi karantén gyakorlati szabályait ismerteti, melyeket az agrarszektor.hu gyűjtött össze.

Az agrárágazatban dolgozók munkáltatója köteles – a rendőrség honlapján közzétett, határátkelőként különböző e-mail-címre – a tervezett belépést megelőzően legalább negyvennyolc órával egy cégszerűen aláírt kimutatást megküldeni. A kimutatást a tervezett belépést legalább hetvenkét órával megelőzően a járványügyi hatóság részére is meg kell küldeni.

fotó: flickr.com

Szabályok

A kimutatás tartalmazza: a határátlépés helyét, a dolgozók nevét, személyazonosító okmányai számát, a munkavégzés, szállás helyét, a munkavégzés időpontját. A beléptetés akkor eredményes, ha az elvégzett egészségügyi vizsgálat során a COVID-19 gyanúja nem merül fel. A belépésnél be kell mutatni a munkáltatóval kötött érvényes munkaszerződést. A szálláshelyet az agrárágazatban dolgozók csak munkáltató által szervezett módon, csoportosan és kizárólag munkavégzés céljából hagyhatják el. Az ellátásról és étkeztetésről a munkáltató köteles gondoskodni.

agrotrend.hu / teol.hu