BASF Repcehibridek

Az InV1266 CL hibridről már számos tapasztalattal rendelkezünk, így biztosan tudjuk melyek az erősségei, és mely versenyágba érdemes indítani. Természetéből adódóan magas hibridről van szó, amely a rajtnál erőteljesen indul, egy igazi sprinter. Emiatt nagyobb odafigyelést igényel a megfelelő regulációs idő megválasztása. A legoptimálisabb időpont erre ősszel a növény 6-8 levélpáros időszaka, tavasszal pedig a szárba indulás kezdete. Elsőrangú rajtolásának köszönhetően a későbbi vetésidő is optimális számára.

2021-ben külön vizsgálatot indítottunk a hibridek pergési veszteségeinek megfigyelésére, ahol az InV1266 CL kiválóságát a legjobb eredmények igazolták vissza. Első kategóriában gravitációs pergést vizsgáltunk, ami a természetes úton történő kipergést avatott elemezni. A fejlesztési sorban 16 hibridet vettünk górcső alá.  Az InV1266 CL kipergési átlaga volt a legkisebb az ismétlésekben, ami hektárra vetítve 67 kg/ha, azaz 14740* Ft/ha vesztség volt. A teljes kísérlet pergési átlagára 118 kg/ha, vagyis -26.000* Ft/ha-t mértünk. Az átlaghoz képest az InV1266 CL 51 kg/ha, azaz 11.260* Ft/ha-ral kevesebbet pergett, ami jelentős különbség (1.ábra).

Mindamellett, hogy biztonságosabb és jövedelmezőbb is lehet egy pergésre kevésbé hajlamos hibrid termesztése, fontos kiemelni az árvakelés problémakörében szerzett előnyöket is. A legjobban pergett vt.15 hibrid 182,3 kg/ha termésével kell számolnunk az adott területen, ami három, de akár négy év után is jelentős mértékben képes utókelni. Ezzel ellentétben az Inv1266 CL 67 kg-os pergése jelentősen elmarad az átlagtól. Fontos, hogy a jó kipergési tulajdonságokkal jelentősen csökkenthetjük a madár és egyéb állatok által okozott pergést, az extrém időjárásból adódó veszteségeket, illetve a betakarítás során is biztosabban kerülnek a magtartályba a kicsépelt magvak. A kísérleti eredmények jól mutatják, hogy a pergési veszteség genetikai úton minimalizálva van, ennek köszönhetően a jó termésátlagok sem maradhatnak el az InV1266 CL esetében.

A magyarországi kisparcellás kísérleteink (5 helyszín) összesített átlaga szerint országos szinten 5,64 t/ha termésátlaggal a legjobbak között szerepelt (2.ábra). Minden évben megfigyelhető az a tulajdonsága, hogy a magas termésátlag mellé egy kimagasló olajtartalom párosul: 43,58%, mondhatni egy igazi korrelációtörő hibrid.

Mint láthatjuk az InV1266 CL számos tulajdonság esetén kimagaslóan teljesít, viszont vannak olyan hibridek, melyek inkább bizonyos tulajdonságukban emelkednek ki és abban maximalisták.

Ilyen hibrid nálunk az InV1170, ami nem ismer kompromisszumot a magas terméseredmény tekintetében. Mára egyértelmű számunkra, hogy az InV1170-es fölénye a harmonikus fejlődésében és az alkalmazkodóképességében rejlik. A vegetációs jellemzőiről elmondható, hogy nagyrészt mindenben közepes, a növényeket a fejlődés során végig homogén, kompakt állomány jellemzi. Figyelemre méltó az adaptálhatósága, hiszen már a tavalyi évben is tapasztaltuk, hogy eltérő helyszíneken, különböző talajtípusokon is jellemzően jól szerepelt. A 2020-as évben az összes vizsgálati helyszínen az InV1170 a kísérleti átlagok fölött teljesített, ugyanúgy, mint 2021-ben. Kiemelkedő eredményt ért el Taktaharkányban, ahol eredménye 6,84 t/ha, négy ismétlés átlagában. Hasonlóan jól szerepelt Bozzaiban 6,3 t/ha eredménnyel és Békéscsabán is, ahol 5,98 t/ha-t mértünk. A kísérletek összesített átlagában 5,76 t/ha átlaggal az első helyen végzett (2.ábra), bizonyítva ezzel rátermettségét a hazai körülményekre. Az idei évben vizsgálatainkat kiterjesztettük gyengébb minőségű (humuszos homok-öntés jellegű, stb.) területekre, ahol a humusztartalom 1,3-1,7% között volt. Az InV1170 a két helyszín átlagában 3,97 t/ha átlaggal a második legjobban szereplő hibrid volt a 16 szereplős fajtasorban, ezzel megmutatva, hogy gyengébb talajadottságok mellett is kiváló termésáltagot képes produkálni. Összességében elmondható, hogy az InV1170 egy rendkívül stabil és magas termőképességű hibrid.

Vannak olyan hibrid-tulajdonságok, melyekkel, ha tisztában vagyunk, azt a magunk javára fordíthatjuk és kihozhatjuk elvetett növényeinkből a maximumot. Ilyen tulajdonság és információ a hibridek vigorosságának ismerete. Önmagában nem kijelenhető, hogy egy hibrid többet vagy kevesebbet terem a vigorosság mértékéből adódóan, viszont az igen, hogy előnyt jelenthet a vetésidő, illetve a regulátorozás időpontjának megválasztásánál. Ennek a kérdéskörnek vizsgálatára már évek óta nagy gondot fordítunk, és egy 2021-es évi provokációs kísérlet alapján válaszokat is adunk. A kisparcellás kísérlet 2020.09.25-én lett elvetve, ami a repce ideális vetésidejét tekintve már egy igen kései vetésnek számít. Az ennyire kései vetéseknél a vigor meghatározza a téli időszakra beállt vegetációs tömeget, ugyanis a növény minden egyes héttel lassabban fejlődik. Ezért nagyon fontos, hogy a kései vetéseknél figyeljünk az erős vigorosságra, hiszen ezen múlik, hogy a növény milyen vegetációs tömeget tud fejleszteni, és ez a tulajdonság az asszimiláció révén a gyökérnyaki átmerőre is pozitív hatással van. A vigor megállapítását 1-9-ig terjedő technikai pontok alapján felvételeztük és mértük. A betakarítási eredményeket követően egy grafikonban összevezettük a vigorosságot és a betakarítási eredményt, ahol a következő eredményeket kaptuk (3.ábra). Az 1-8 hibrid átlagában a vigorosság összértéke 4,62 pont volt míg a 9-16 hibridek esetében 6,37 pont.  

Miután a grafikon növekvő terméseredmény szerint van rendezve, jól látható, hogy a nagyobb terméseredményt a vigorosabb hibirdek adták. Egy-egy kivétel van mindkét esetben, de a hibridek zöme azt mutatja, hogy a késői vetés esetén az erősebb vigor pozitív hatással lehet a terméseredményre. Az InV1188-as hibridünk a második legnagyobb vigorral rendelkezik, ami a rangsorban az első helyen végzett 6,27 t/ha terméseredménnyel. A grafikont szemlélve 9-16 hibrid átlagában 5 hibrid is 5,5 technika pont felett volt vigorban, ami már közepesnél erősebb vigorszintként értékelhető. Fontos még megemlíteni, hogy egyik hibrid sem volt 5 technikai pont alatt ebben a kategóriában. A növények fejlődési dinamikája vizuálisan is jól nyomon követhető. A vizsgálat alatt összehasonlítottunk két hibridet, amik közül az egyik a 4,8 vigorosságú 5. hibrid volt, illetve az InV1188, ami 8,2 vigorosságal rendelkezik. A decemberi időszakban a két hibrid közt már látható volt a fejlődési különbség, ami vegetációs tömeg és gyökérnyakvastagság szempontjából is eltért. Kora tavasszal, amikor a növény szárba indul akkor már jelentősen befolyásolja a benne rejlő potenciált a gyökérnyaki átmérő, illetve a tavaszi vegetációs tömeg. Egy erősebben fejlődött növény ekkorra már kevésbé a vegetatív részt kezdi el fejleszteni, főként inkább a generatívat, míg egy fejletlenebb még a vegetációs indexet próbálja kiegyenlíteni. A virágzás időszakára egyértelművé válik, hogy jóval erősebb és fejlettebb növénnyé válik a kései vetést követően a nagyobb vigorral rendelkező InV1188, mint a kisebb vigorral rendelkező 5. hibrid. Egy ilyen kései vetés esetén is teljes értékű növényt és kiváló termésátlagot tudtunk elérni, egy a helyzethez megfelelően megválasztott erősebb vigorú hibriddel (InV1188) és ezzel magunk előnyére tudtuk fordítani ezt a tulajdonságot. (4. ábra)

A repcehibridek első ránézésre igen hasonlóak, de hosszabb kutatás során megismerhetjük előnyös tulajdonságaikat. Ahogy az élsportolóknál is, meg kell tudnunk választani miben és hol mérettetjük meg őket, és kvalitásaik alapján az önmagukhoz mért legjobb területen kell őket versenybe nevezni. Amennyiben a hibridekre jellemző tulajdonságokra figyelünk, úgy egy lépést teszünk afelé, hogy kihozzuk a legjobbat a választott hibridből.

*2022.02.04. őszi káposztarepce átlagár alapján 220.000 Ft

Tóth Attila
fejlesztőmérnök

(X)