Az egekbe szöktek a műtrágyaárak

Elképesztő drágulás ment végbe az elmúlt évben a műtrágyapiacon, a legkelendőbb termékek ára egy év alatt a háromszorosára emelkedett. A drágulás egyelőre nem tántorította el a gazdálkodókat, de ráirányította a figyelmet az alternatív tápanyag-utánpótlási formák fontosságára. A trágyafeldolgozó üzemek fejlesztését a jövőben állami támogatás is segíti.

Hatalmas árrobbanás ment végbe az elmúlt hónapokban a műtrágya piacán, amelyet a Nitrogénművek Zrt. körül kialakult botrány is megrengetett. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a legfontosabbnak tartott műtrágyafélék ára többszörösére nőtt a múlt évben. – írta a Magyar Nemzet. Decemberben az ammónium-nitrát ára három és félszeresére, a mészammonsalétromé 3,7-szeresére és a szuperfoszfáté 2,3-szorosára emelkedett az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva.

Az AKI adatai azt mutatják, hogy gazdák a termésbiztonság érdekében egyelőre vállalják a műtrágyaárak miatti többletkiadást. A múlt év októberében az egy hónappal korábbihoz képest 35 százalékkal nőtt az eladott műtrágya mennyisége, novemberben pedig tovább erősödött az értékesítés. Az októberi jelentős növekedéshez képest 42 százalékkal bővült az eladott mennyiség.

Fotó: wikimedia

A drágulás azonban egyértelműen az alternatív tápanyag-utánpótlási módszerekre irányította a figyelmet. A műtrágya kiváltása nem csak gazdaságossági okok miatt lenne előnyös. A különböző kemikáliák túlzott használata a környezet és a talaj szempontjából is káros. A szakemberek szerint ugyanis a sok műtrágya miatt a talaj egyszerűen ellustul, a mikroorganizmusok elpusztulnak, ezért csökken a talaj termőképessége is.

A műtrágya kiváltására számos lehetőség adott, akár a baromfi-, akár a juhtrágya kiváló alternatívája lehet a tápanyag-utánpótlásnak. Sőt nemcsak a trágya, hanem számos állati melléktermék alkalmas lehet arra, hogy kiváltsa az eredményes növénytermesztéshez szükséges műtrágyát. Az ágazat műtrágyaszükséglete – bizonyos területeken – gyapjúból készült trágyával is kiváltható lenne.

Az ágazati szakemberek szerint a gyapjú ilyen irányú feldolgozásának technológiája már ismert, a feldolgozóüzemek azonban egyelőre – nemcsak hazánkból, hanem az egész régióból – hiányoznak. Hasonlóan innovatív megoldáson dolgozik az állati melléktermékek megsemmisítésével és feldolgozásával foglalkozó ATEV Zrt. is. Az állami tulajdonú társaság azon dolgozik, hogy a szennyvízben található értékes vegyületeket a szerves trágyázás területén fel tudják használni.

Az alternatív trágyázásban rejlő lehetőségeket a kormányzat is felismerte. Nagy István agrárminiszter nemrég jelentette be, hogy a tárca trágyafeldolgozó üzemek létrehozását segítő új támogatási konstrukciót készít elő.

A miniszter szerint a szerves trágya fermentálásával olyan termékek állíthatók elő, amelyek az üzemi szántóföldi növénytermesztésben, kertészetekben, továbbá a lakossági felhasználásban is alkalmazhatók. Így jelentősen mérsékelhető a műtrágya-felhasználás és a környezet terhelése is. A trágyafeldolgozó üzemek fejlesztése az egyre szigorodó uniós környezet- és klímavédelmi elvárások kapcsán is segítséget nyújthat a termelőknek.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet