Aszálybiztos megoldás a terméshozam növelésére

A hazai fogyasztók biztonságos élelmiszerrel történő ellátása a jövőben kizárólag a határokon belül nem oldható meg a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A Marton Genetics Cégcsoport már két évvel ezelőtt azt vizsgálta, hogy milyen lehetőségek adódnak távoli területeken a termesztés feltételeinek megteremtésére. Közép-Ázsiában, azon belül Kazahsztánban 12 millió hektáron folytatnak növénytermesztést és ezen az óriási területen a magyar tudás is szerepet kapott.

Kazahsztánban a magyar genetika vetőmag formájában már jelen van: ebből a vetőmagból a szaporítást követően Magyarországra is lehet majd visszahozni nagy mennyiséget. De a fő cél az lenne, hogy ezeket a magas genetikai értékeinket ott szaporítsák, termesszék és a helyi agrár- és élelmiszergazdaság fejlődésében játsszanak meghatározó szerepet.

Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport vezetője azt hangsúlyozta, hogy agrár ipari forradalom küszöbén áll Kazahsztán, amikor elhagyja a hetvenes évekbeli gépeket és hamarosan a jelenleg elérhető legmodernebb technológiákat alkalmazza.

– Abban a térségben van a világ egyik legnagyobb édesvíz kincse gleccserek formájában. Ilyen nagyságrendű fagyasztott édesvizet csak az Északi Sarkkörön túl találni, s ahogy a melegedés folytatódik, ezek a gleccserek elolvadnak, tehát a következő harminc évben folyamatos vízutánpótlást biztosítanak a sztyeppei területeken. Tehát a megfelelően kialakított öntözéssel nagyon nagy termés hozamokat lehet elérni úgy, hogy azok az időjárási körülmények – amelyek idehaza vannak -, ott kivédhetők az öntözéssel -részletezte a szakember.

Évről évre növekszik a termőterület az öntözés fejlődésével, ezért egyre nagyobb területen lehet ezt a gazdálkodást folytatni Kazahsztánban. 11 millió hektáron elsősorban tavaszi kalászost, vagyis búzát, árpát és zabot termesztenek a kazah gazdálkodók, 1 millió hektáron pedig kukoricát és cukorrépát. A Marton Genetics két éve végzi ezt a piacfelmérést, amelynek köszönhetően jövőre már 250 hektáron állít elő vetőmagot, s ennek a szaporulatából már 30 ezer hektárra való vetőmag lesz 2024-ben. A következő négy évben 150 ezer hektárnyi kukorica termőterületet kíván a cégcsoport martonvásári vetőmaggal ellátni.

Sándorfy András a tervekről szólva elmondta: a Kazahsztánban megtermelt vetőmagot ott kívánják értékesíteni és az abból befolyó bevételt a hazai kutatás-fejlesztésbe forgatják vissza, de feldolgozott élelmiszert is szállítanának a magyar piacra.

agrotrend.hu / növényvédőszer.hu