Gazdálkodás

Szántóföld

Mi verte fel a kukorica árát?

Magyarországon talán még soha nem fordult elő, hogy importálni kellett a kukoricát, idén azonban az aszály hatására drámaian csökkent az országos termésátlag. A bolygónk északi féltekét sújtó szárazság mellett az orosz-ukrán konfliktus is felhajtotta a kukorica világpiaci árát. Ennek hátterét vizsgálták meg legutóbbi cikkükben az OTP Agrár szakértői.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) augusztusban 60 millió tonnára csökkentette az Euróapai Unió kukoricatermelési becslését a 2022/23-as évre, ami 15%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és 12%-kal alacsonyabb a korábbi becsléseknél, sőt, az EU kukoricatermésének ötéves átlagát sem éri el – írja az OTP Agrár. Az EU kukoricaimportját 19 millió tonnára becsülik, ami 3 millió tonnával több az előző évinél.

Az Európai Unió kukoricatermelése az egyes régiókban tapasztalt, elhúzódó szárazság miatt esett vissza drasztikusan. Franciaországban például az ország 96 megyéjéből 90-ben aszályriadó volt érvényben, 87 megyében pedig korlátozták a mezőgazdasági célú öntözést. Ezek a korlátozások és a forró száraz körülmények elkerülhetetlen következményekkel jártak a nemcsak a kukorica, hanem a teljes mezőgazdasági termelés tekintetében Franciaországban és más országokban egyaránt (Románia, Spanyolország, Portugália, Magyarország, Olaszország).

Ez a helyzet ugyanakkor más szereplők számára lehetőséget kínál. Esélyt jelenthet például az ukrán gazdálkodók számára. Bár az orosz invázió óta küzd Ukrajna az exportjával, mégis jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse az EU további kukoricaszükségletét. Mivel az orosz csapatok hosszú ideig blokkolták Ukrajna legnagyobb tengeri kikötőit korábban csak az uniós országok voltak elérhető vásárlók. Most, az odesszai régió három kikötőjén keresztül próbálják visszaállítani a tengeri exportot, és bíznak abban, hogy ez a folyosó működőképes alternatívát biztosít.

Fotó: wikimedia

Ukrajnában jelenleg elegendő kukorica van ahhoz, hogy az ország hagyományos piacait – Kínát, Egyiptomot, Hollandiát – és az EU-országok további keresletét is biztosítsa, tekintve, hogy 17 millió tonna a tavalyi kukorica és 26 millió tonnára becsülik az új termést. Augusztusban az USDA meg is emelte az ukrajnai kukoricatermelésre és -exportra vonatkozó kilátásokat. A 2022/23-as évre vonatkozóan az ország kukoricatermelését 30 millió tonnára becsüli a szervezet, ami 5 millió tonnával haladja meg a júliusi prognózist, míg Ukrajna kukoricaexportja jelenleg 12,5 millió tonnára tehető, amely növekedett a korábban kalkulált 9 millió tonnához képest.

Az EU Növénypiaci Megfigyelőközpontjának adatai szerint augusztus közepén az EU 3,59 millió tonna kukoricát importált 2022/23-ban, ami majdnem kétszerese az előző év azonos időszakában importált 1,78 millió tonna kukoricának. Az import kukorica több mint 59%-a – 2,12 millió tonna – Ukrajnából származott, a másik vezető szállító Brazília volt 1,21 millió tonnával. Az EU kukoricaimportja gyakorlatilag hároméves csúcsot ért el a 2022/23-as gazdasági év első öt hetében, mivel az EU kukoricatermelésének kilátásai arra késztetik a vásárlókat, hogy növeljék a globális piacról történő vásárlásaikat.

Nemcsak az európai, hanem a globális kilátások sem túl biztatóak kukoricafronton. Az EU kukoricatermelésének visszaesése éppen akkor következett be, amikor a készletek világszerte szűkülnek. Az előrejelzések alapján a világ legnagyobb termelőjének, az Egyesült Államoknak is alacsonyabb terméssel kell számolnia az aszály miatt: összesen 364,73 millió tonna körüli termés várható az USÁ-ban, ami 5%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A másik vezető kukoricaexportőr Brazília azonban magasabb éves termést vár a tavalyi eredményükhöz képest.

Az elmúlt néhány hónapban így a globális szűkösség és a piac volatilitása miatti aggodalmak értelemszerűen felhajtották a kukorica világpiaci árát, sőt az uniós felvásárlók is felpörgették a kukorica piacot, ugyanakkor az ukrajnai export újraindulása megakadályozta az árak további emelkedését.

Magyarországon ugyan az elmúlt öt év átlagában több mint 8 t/ha volt az országos kukorica termésátlag, azaz növekvő tendenciát mutatott, ugyanakkor tíz év távlatában jelentős termésingadozás figyelhető meg, 2012-ben 4 t/ha, 2016-ban pedig 8,6 t/ha volt. Idén a kukorica országos termésátlaga mindössze 3 t/ha körül vagy még ez alatt várható, és talán még nem is volt arra példa, hogy Magyarországnak kukoricát kell importálnia a belső igények (kb. 4 millió tonna) fedezésére. A megoldás, tehát a kieső készlet épp a háborútól szenvedő országból, Ukrajnából érkezhet. Lehetőség ez azért is mert a magyar kukorica nagyjából 130-140 ezer forintba kerül tonnánként, ezzel pedig drágának számít az ukrán importkukoricához képest (110 ezer forint körül mozog várhatóan tonnánként). Megjegyzendő azért, hogy az árak meglehetősen volatilisek, vagyis nagyot változhatnak egyik hétről a másikra is.

agrotrend.hu / OTP Agrár

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés