Búzatermés: a gazdák gyenge hozamokra számítanak az aszály miatt

A májusi eső aranyat ér. De a gabonát ért károkat már nem tudja majd helyreállítani, legfeljebb javíthat a helyzeten – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az ősszel elvetett kalászosoknál ugyanis nagy területeken a 100 millimétert is eléri a vízhiány. A táblák állapotát vizsgálva már most látszik, hogy kevesebb lesz az idei gabonatermés, mint amennyire korábban számítottak. A hozamokra nagy hatást gyakorló bokrosodás ugyanis messze volt az optimálistól – tette hozzá. Nehezíti a gazdálkodók helyzetét, és rontja az idei terméskilátásokat is az, hogy a száraz talajon csúszik a kukorica vetése. Sokan várnak arra, hogy nedvesebb talajba tudják elvetni a magokat.

Forrás: pixabay.com

A helyzet súlyosságára már korábban felhívták a figyelmet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) április közepén kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Most folynak az egyeztetések, a Magosznál bíznak abban, hogy a Belügyminisztérium hamarosan bejelenti a tartósan vízhiányos időszakot.

A tartósan vízhiányos időszak legutóbb 2022-ben, március 21. és október 31. között volt érvényben. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy ebben az időszakban az öntözésre vízjogi engedély nélkül is lehetőség van. A vízügyi igazgatóságnak tett egyszeri bejelentés után harminc napig lehetséges a rendkívüli öntözési célú vízhasználat. Emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a termelőknek. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára szerint két éve ez a lehetőség sokakat megmentett. Ugyanis az akkor hivatalosan öntözött, százezer hektáros területen felül további 20 ezer hektáron öntöztek átmenetileg.

Idei kezdeményezésük szükségességét Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára korábban azzal indokolta, hogy idén márciusban csupán 23 milliméter csapadék hullott, míg a harmincéves országos átlag 34 milliméter. Az ország kettészakadása is látszott az adatokból. A nyugati térségekben egyes körzetekben 50-70 millimétert is mértek, míg az Alföld átlaga 20 milliméter alatt maradt.

Ugyancsak a nagy csapadékhiányra és a területi különbözőségekre hívta fel a figyelmet az MHB AgrárTrend Indexet bemutató tájékoztatóján Hollósi Dávid, a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Ő egy olyan térképet mutatott be, amelyik a 90 napos csapadékösszeg sokéves átlagtól történő elmaradását ábrázolta, és amelyből az látszott, hogy míg Győr-Moson-Sopron vármegye osztrák és szlovák határ menti területeinek egy részén 24–37 milliméterrel több csapadékot mértek, mint egy éve ugyanebben az időszakban, addig ettől a szűk sávtól elmozdulva már negatív értékekkel találkozunk.

Nem is kicsikkel, hiszen az ország közepén sok helyen 50, a Homokhátságon és a délkeleti vidékeken 53–74 milliméter közötti az elmaradás. Hollósi ugyanakkor azt is elmondta, hogy műtrágyát is jóval kevesebbet juttattak ki a gazdálkodók. Az elmúlt hetekben már olyan információk jöttek az integrátoroktól, hogy megélénkült a mesterséges tápanyagpótlók iránti kereslet.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy fórumon hívta fel a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a szerződéskötéskor és készleteik értékesítésekor ezt vegyék figyelembe.

Persze hat a gabonapiacra az is, hogy kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását. Az államtitkár szerint az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal. Ezek az európai uniós gazdálkodók számára előírtaknál jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek.

agrotrend.hu / Világgazdaság