Ragadozó atka telepítés a kápia védelmében

Ennek csak egy módon tehetnek eleget a kertészek: ha az integrált növényvédelmet, és azon belül is biológiai megoldásokat helyezik előtérbe. Az integrált növényvédelem elsődleges célja, hogy a növényvédőszer-használatot és az abból eredő kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentse.

A növényvédőszerek olykor több kárt tehetnek, mint hasznot – fotó: pexels.com

Az értékesítés egyik legfontosabb korlátozó tényezője a határérték fölötti és a többféle szermaradék. Emellett rendkívüli módon nehezíti a sikeres növényvédelmet és azon keresztül az elvárt terméshozam elérését a betegségek és kártevők ellenálló képességének kialakulása. A vegyszeres védekezési lehetőségek szűkülése csak fokozza a gondot, hiszen a kevés jól működő vegyi készítmény gyakori alkalmazása, a szerváltás hiánya gyorsítja ezt a kedvezőtlen folyamatot.

Az integrált technológia három fő területe az agrotechnikai, a nem hagyományos értelemben vett kémiai és a biológiai növényvédelem.  Ez utóbbi  a legtöbb kártevővel szemben hatékony megoldást kínál.

A kápiapaprikabiológiai növényvédelmében leginkább a szívókártevőkre érdemes figyelni pirosan, biológiai érettségben szedett bogyókon ugyanis különösen szembeötlő, amikor a károsított szövetrészeken a helyi életfolyamatok leállnak, és ettől sárga, fehér vagy barna elszíneződés alakul ki – írja a magyarmezogazdasag.hu.

A kártétel mértéke és elterjedése a kártevők egyedszámától, valamint a hasznos szervezetek jelenlététől és számarányától függ. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a paprikában alkalmazott alaptelepítés (négyzetméterenként egy Orius ragadozó poloska, és 4 négyzetméterenként egy tenyésztasaknyi Amblyseius swirskii ragadozó atka kihelyezése) mellett szükség lehet rátelepítésekre.

A katicabogár megeszi a kisebb atkákat – fotó: pxhere.com

A paprika biológiai növényvédelmében használt Orius laevigatus virágpoloska a virágokban előforduló kifejlett és különféle fejlődési alakban lévő tripszeket fogyasztja, de megtámadja a levéltetveket, takácsatkákat, molytetveket is, sőt a lepkefélék tojásait is kiszívogatja.

Az A. swirskii ragadozó atka a tripszlárvák mellett szintén fogyasztja a molytetű fejlődési alakjait és a takácsatkák egyedeit is.

Amennyiben tiszta, kártevőnyomástól mentes területen telepítjük ki, akkor a biológiai növényvédelem felállásához szükséges idő alatt nem alakul ki gazdasági kártétel és ez az állapot a kultúra végéig fennmaradhat.

A levéltetvek elleni védekezés a paprika biológiai növényvédelmének egyik érzékeny pontja. Az Aphidiusfürkészfajok mellett, magas páratartalomban az Aphidoletes aphidimyza ragadozó gubacsszúnyog is eredményes lehet. A ragadozók közül a levéltetvek ellen telepíthetünk kétpettyes katicákat a gócpontokra, de jó ragadozója a levéltetveknek a Sphaerophoria rueppelli zengőlégy is, hangsúlyozta Zenta Ákos a FruitVeB kápiatermesztési szakmai napján Szentesen. A szakember a Kertészet és Szőlészet 31. számában ír bővebben a kápiapaprika biológiai növényvédelméről, a rossz beidegződésekből eredő hibákról.

agrotrend.hu / magyarmezogazdasag.hu