Magyar tormától kap erőre a dán

Hajdú-Bihar megyében, a derecskei járásban található a hétezres lélekszámú Létavértes, ahol csaknem százötven család foglalkozik tormatermesztéssel. Nem szabad megfeledkezni a nyíradonyi járásban lévő Vámospércsről és Bagamérről sem, ezen a két településen is a tormatermesztés a kenyérkereseti forrása összesen száznegyven-százötven családnak.

Kelemen István létavértesi tormatermesztő, aki három hektáron gazdálkodik, elmondta: az a jellemző, hogy egy-két hektáron termesztik ezt a gyógy- és fűszernövényt a térségben, néhány gazdának van tíz-tizenöt hektáros területe. Összességében, napszámosokkal együtt mintegy hat-hétezer család megélhetését adja ez a keresztesvirágú növény. Ilyenkor, október közepétől november végéig még Romániából is érkeznek napszámosok.

A munkálatok a tavaszi dugványozással kezdődnek, szeptemberben már a csemegetormát szedik. Ezekben a hetekben a tormát ekével kiforgatják a földből, a fejét levágják, az oldalhajtásokat, mellékgyökereket pedig a soron következő év szaporítóanyagaként használják fel. A gyökértörzset, vagyis a rizómát négy osztályba sorolják mérettől és minőségtől függően. Az első osztályú torma hossza meghaladja a húsz centimétert, vastagságának középátmérője huszonöt milliméter feletti. A hajdúsági torma egyébként hungarikum, sőt 2004-től oltalom alatt álló eredetmegjelölést használhat.

A hajdúsági torma nyolcvan százaléka első osztályú minőség. A szakavatott termesztési technológia mellett a talaj- és a klímaviszonyok is sokat nyomnak a latban. Kelemen István hangsúlyozta: egy hektáron mintegy negyvenezer dugványt gyűjtenek össze, ez három-négy tonnás termésátlagot jelent. A magyar tormatermés mintegy hatvan százalékát exportálják, elsősorban Németországba és Lengyelországba, de Dániába is jelentős mennyiséget szállítanak. Ugyan a dán torma hosszabb és súlyosabb a magyarnál, ám az íze gyenge, ezért magyar tormát kevernek hozzá, hogy erőre kapjon.

Idén a termés bőségesebb a tavalyinál, ez köszönhető a csapadékos időjárásnak is. Ugyanakkor tavaly 350 forint volt a torma kilójának felvásárlási ára, idén viszont csak 250 forint, éppen a nagyobb termés miatt. A létavértesi termesztő megjegyezte: az utóbbi tizenöt évben ezen a két értéken belül mozgott a felvásárlási ár, holott például a műtrágya ára a hatszorosára emelkedett, és a benzin is jócskán drágult. Szerinte ez az oka, hogy a tormatermesztők többsége kiszolgáltatott, ez az egyetlen megélhetési forrásuk.

A gazdálkodóktól a tormát általában hűtőházakba szállítják, onnan pedig a feldolgozókhoz: a környéken van üzem Kokadon is, ám a meghatározó a kecskeméti gyár, amely több üzletláncnak is készít saját márkás terméket. Egy kétszáz grammos reszelt torma három-négyszáz forintba kerül, ám valójában mintegy ötvenszázaléknyi tormát tartalmaz. A nyers tormagyökér kilója ezer forintot kóstál.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu