Folyamatos a harc a pettyes szárnyú muslica ellen

A pettyes szárnyú muslicának (Drosophila suzukii) számos tápnövénye van, példának említve, a málnában akár 100%-os termés kár okozására is képes, hiszen rendkívül hatékony szaporodásával és az az ellen való védekezési nehézségek miatt csak nehezen kontrollálhatók az ültetvényben előforduló populációk.

A németországi intézet által beállított kísérletben a kártevőre „rezisztens” málna- és szamócafajtákat keresnek majd. A kutatás célja, hogy olyan szamóca- és málnafajtákat emeljenek ki, amelyek terméseit a kártevő kevésbé kedveli. Ezzel nemcsak rövid távú fajtaajánlásokat kaphatunk, hanem hosszú távon a pettyes szárnyú muslicának ellenálló fajták is nemesíthetők lesznek a projekt célkitűzései szerint.

Hogyan tarthatók távol a muslicák a termésektől?

• Olyan gyümölcs beltartalmi értékeket határozunk meg, amelyet a muslica nem kedvel

• Erősen szőrös, tüskés termés, amellyel fizikai akadályt állíthatunk a muslicának

• Vastagabb terméshéj, pl. szőlő esetében

• A muslica számára kedvezőtlen termésszín

• A muslica által lerakott tojások elleni, természetes növényi védekezési mechanizmus megtalálása, erősítése

A kutatóintézet, ahol a vizsgálatokat végzik majd, jelentős génbankkal rendelkezik. Az intézet kezelésében van 280 szamócafajta, 70 málnafajta és még további Fragaria vadfajok is. A kísérletek során ezen fajták bevonásával első lépésként megvizsgálják, mely fajtákat kedveli kevésbé a pettyes szárnyú muslica, majd azon terméseket megvizsgálva (pH érték, brix érték, termés keménység) meghatározzák a muslicákat távol tartó paramétereket. Ezen alapadatok aztán megfelelő kiindulási pontjai lehetnek további kutatásoknak.

A fenti kutatás eredményére még néhány évet minden bizonnyal várnunk kell ugyan, de ez is egy újabb irány lehet a muslica megfékezésére.  

agrotrend.hu / Benedek Borbála