Kertészet

Csökkent Boszniában a málnatermelés

Bosznia-Hercegovinában a málnatermelés 28,1%-kal csökkent 2019-ben, összehasonlítva az előző szezonnal, az ország statisztikai hivatala szerint.

2019-ben 19749 tonna málnát takarítottak be Bosznia-Hercegovinában 2936 hektárnyi területről. 2018-ban 27466 tonnát 3500 hektárról, ami 21%-kal volt több mint 2017-ben. A fagyasztott málna gyártása élesen növekedett az elmúlt öt évben, az export 7000 tonnáról 21227 tonnára növekedett 2017-ről 2018-ra. A legnagyobb ugrást az export mennyiségében 2017-ben jegyezték, amikor az ország 20571 tonnát exportált a 2016-os 11000 tonnával szemben. Szerbia és Németország a fő célországok, a kettő együtt az export mennyiségének több mint a felét adja. 2019 januárja és novembere között a fagyasztott málna exportja 15%-kal 17855 tonnára csökkent, a szerbiai (-25,34%) és németországi (-40,22%) kiszállítás hirtelen visszaesése következtében. Ez a változás direkt következménye a művelt terület csökkenésének, amit már a szezon kezdetén láttak – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

Bosznia-Hercegovina málnatermelése viszonylag fiatal és alapvetően kis gazdálkodók jellemzik, ezért bármilyen csökkenés az értékesítésekben nagy hatással van a következő év termesztési döntéseire.

– Nincs nagy múltjuk a málnatermelésben, mint más országoknak (pl. Szerbia), mivel a termesztés 10 évvel ezelőtt indult, ezért a termelőket jobban befolyásolja az áringadozás és a rossz termés – nyilatkozta egy helyi szakértő.

– A „piros-arany” utáni hajsza akkor kezdődött mikor a málnapiac virágzott, de három egymást követő évben tapasztalt alacsony árak és gyenge kereslet elbizonytalanította a gazdálkodókat, hogy érdemes-e még többet beruházniuk a málnatermesztésbe.

Ugyanezen a dinamika volt hatással a feldolgozóiparra is. Az európai feldolgozók, amelyek beléptek az országba, leállították a beruházásaikat, néhány kisebb feldolgozó csődbe ment vagy kilépett a piacról, úgy ahogy ez más országokban – Szerbiában es Lengyelországban – is megtörtént.

Bosznia-Hercegovina esetében a feldolgozók reakciója a kedvezőtlen piaci feltételekre gyorsabb volt, elsősorban azért, mert a kisebb méretük és a közelmúlt történelme miatt őket jobban érintette az áringadozás, valamint ezzel egy időben egyszerűbb volt kilépniük az ágazatból.

– Szerbiában, ha van 100 ezer tonnád és 10 ezer tonnát veszítesz, ez csak 10%-os veszteség, Bosznia-Hercegovinában van 20 ezer tonnád és vesztesz 10 ezer tonnát, az 50%-os veszteség, és valójában ez történt – jellemezte a helyzetet egy másik szakértő.

agrotrend.hu / NAK