Békésen már megkezdték az ipari kender betakarítását

A Békés Megyei Kender Konzorciumban idén huszonöt települési önkormányzat dolgozik az ipari kender vetõmagbázisának megteremtésén. A városok és községek eltérõ nagyságú területen termesztik a növényt, elsõsorban mezõgazdasági munkaprogramjaikra alapozva — nyilatkozta lapuknak csütörtökön a kéthektáros terület szélén tartott tájékoztatón Takács Tímea, a program békési felelõse, kertészmérnök. Mint mondta, a megyében egykoron kiemelt jelentõséggel bíró növény újbóli meghonosításának motorja a Gajda Róbert kormánymegbízott vezette Békés Megyei Kormányhivatal, míg magát a konzorciumot, Molnár Sándor, Vésztõ polgármestere vezeti, annak tagja a településeken kívül a Szent István Egyetem szarvasi tagozata, az Agromag Kft., illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A felsõoktatási intézmény szakemberei dolgozták ki a rostnövénytermesztõ-képzés tananyagát.

A felvevõ piac egyre inkább élénkül külföldön és Magyarországon is, ami alátámasztotta, hogy a termelést érdemes újból megkezdeni — ecsetelte a szakember. Önkormányzatokon keresztül a részvevõk most újra tanulják az alapokat, a hosszú távú cél azonban, hogy vállalkozókat, gazdákat is, ezzel párhuzamosan nagyobb területeket bevonjanak a projektbe. Igyekszünk majd a technikai fejlõdést követni. A többezerféle felhasználás részeként az autóipar is egyre nagyobb érdeklõdést mutat a növény iránt. A francia, német és magyar autóipar használja és használni fogja az ipari kendert — egyebek mellett rezgés- és hangcsillapításra. Ajtók közé és motorháztetõk alá is teszik. Emellett zsákok, ruházat, madáreleség készül belõle. A gyógyszeripar is használja, illetve kozmetikumok alapanyagául is szolgál. A vetõmag mennyisége az utóbbi évtizedekben nagy mértékben visszaesett, ezért elsõ lépésként a vetõmagbázist teremtik újjá. Békésen az idei esztendõ már jó magtermést hozott, ugyanakkor jövõre már rosttermesztésre állnak át a megye névadó településén.

Izsó Gábor, Békés polgármestere elmondta, a kendertermesztésnek a településen és a megyében is komoly hagyományai vannak. A tradíciókat ma is számon tartják Békésen, a Rosszerdõ felé vezetõ dûlõút melletti terület neve, a Kenderáztató napjainkban is õrzi a tevékenység emlékét. Persze akkoriban még házilag történt a kender felhasználása, a madzag és a zsákok is abból készültek — fogalmazott. — A helyi klíma és a mezõgazdasági területek alkalmasak a termesztésre. Az ipari felhasználás annak idején abbamaradt, a mûanyag sok mindent kiváltott, de az igények folyamatosan erõsödnek, aminek köszönhetõen az ipari kender újra reneszánszát élheti.

Termék tízezrei készíthetõk belõle

Az ipari kender lombjából desztillációval kozmetikai iparban felhasználható illóolajat vonnak ki. Rostjából és a pozdorjából olyan új termékeket állítanak elõ, mint a szigetelõ és a falazó anyagok, a biokompozitok és a biotextíliák. Az autóipar is felhasználja a kenderrostot az újrahasznosítható belsõburkolatokban. Az építõiparban a rostot szigetelõanyagként használják, és már több éve az úgynevezett „kendermalterbe” kenderpozdorját adagolnak. A kenderrost ideális agrotextíliák elõállítására. A rostkinyerés mellékterméke a pozdorja, jó nedvszívó képessége miatt a legjobb alom a világon. A kisháziállatok almozása mellett fõleg a versenylovak istállóiban, de a pulykatartásban is használják. Egyesek a kenderbõl elõállítható termékek számát 25 ezer becsülik.