Az enyhe és korai tavasz a fenyőrontó darázs lárváinak korai kártevését is hozta magával

A fenyőrontó darázs lárvái tavasszal április végétől júniusig szoktak megjelenni, károsítani, idén korábban kifejlődtek a korai meleg tavasz hatására. Szakemberek szerint a felmelegedő klíma miatt erdészetekben okozott kártétele fokozódott, és ez várható a későbbiekben is.

A fenyőrontó darázs tojás alakban telel, a nőstény darázs tojásait a fenyőlevelekbe helyezi. Normál időjárásnál április végétől kelnek ki a károsító lárvák, idén korábban számíthatunk károsításukra.
A darázs álhernyóinak feje feketés, teste szürkés-zöld színű, oldalukon csíkkal díszítettek. Csoportosan élnek, jellegzetes mozgásukról is felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, tekergetik, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat.

Fenyőrontó darázslárvák csoportja

Jellemző, hogy nem a hajtásvégi, nem a legfiatalabb leveleket, hanem az előző évben kifejlődött leveleket rágják meg. Kezdetben a kikelő, apró, fiatal lárvák a bőrszövetet, a levelek felszínét rágják le, ezt a típusú rágást nevezik „hámozgatásnak”, később a tűleveleket teljes egészben tövig visszarágják, az ágon a levél csonkok maradnak csupán vissza. Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást hagynak maguk után. Néhány nap alatt egyes ágakat képesek leveleiktől megfosztani. Több kárt szenvedett kerttulajdonos elmondása szerint tömegesen fellépő lárvák esetén rágásuk „zaja” is hallható. A darázslárvák nyáron bábozódnak, majd nyár végén megjelenő kifejlett 6-10 mm hosszú, valamint 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező kifejlett egyedeivel találkozhatunk.

Lárvák kártételére áprilistól nyár elejéig lehet számítani, jellemző, hogy nem mindenhol, egységesen, hanem foltokban jelennek meg hernyó-csoportok a fenyőkön.

Ezt a tulajdonságukat a védekezésnél érdemes figyelembe venni. Rágásuk legyengítik a fákat, a rágás okozta lombhiányt – enyhe fertőzés esetén – a fák nyár végére pótolni szokták/tudják. Kártételük következtében a fák elveszthetik jellegzetes koronaformájukat, amit a fenyőknél metszéssel utólag nehéz korrigálni.

VÉDEKEZÉS

A fenyőrontó darázs előfordulása után, a következő években rendszeresen visszatérő kártevő lesz, ajánlott „várni”, figyelni megjelenésüket tavasszal. Mivel a fákon gócokban és csoportosan élnek lárváik, a védekezésnél elég csak ezekre a fertőzött helyekre koncentrálni. Házi kertekben a vegyszermentes eljárásokat érdemes elsőnek kipróbálni. A beavatkozásokat a lárvák minél fiatalabb korában érdemes megtenni, megelőzve a súlyosabb kártételüket.

Fenyőrontó darázslárvák és kártételük

Lárvák kezdeti fejlődésének idején, hatékony szokott lenni a fák ágainak ütögetése azok megsértése nélkül. Az impulzus-szerűen megmozdított ágakról az álhernyók önvédelemből levetik magukat. A művelet előtt a fakorona alatti talajt takarjuk le fóliával, arra lehullott álhernyók könnyen összegyűjthetők, majd megsemmisíthetők. Egyedi fák esetén ez a megoldás eredményesen gyéríti egyedszámukat. Kis foltokban észlelt lárvacsoportot a fertőzött ág levágásával is hatástalanítani lehet, ezt a módszert is lehet alkalmazni. Erős vízsugárral is leverhetők a fenyőrontó darázs álhernyói a fenyőkről, ez esetben is biztosítani kell azok felfogását a talajfelszín beborításával.

Rovarölő szerekkel végzett lombpermetezésnél a következő kontakt hatású készítmények használhatók ellenük: a Bacillus thuringiensis hatóanyagúak (pl. Dipel), a deltametrin hatóanyagú (pl. Belem), a lambda-cihalotrin hatóanyagú (pl. Lamdex extra). A rovarölő szerek hatóanyaga után zárójelben van feltüntetve a készítmény neve, ezek év közben is változhatnak, újak kerülhetnek forgalomba, egymást helyettesítik. Felszívódó hatásúak az azadirachtin hatóanyagú (pl. Neemazal) és az acetamiprid hatóanyagú (pl. Mospilan) rovarölő szerek, bár ez utóbbi már átkerült a II. forgalmi kategóriába.

Kisebb kár érdekében minél fiatalabb állapotában permetezze az álhernyókat, azoknál biztosabb a szerek ölő hatása, nem érdemes halogatni a kezelést.
Feltétlenül tapadás fokozó anyagot is kell adni a permetléhez, anélkül a permetlé cseppek lefolynak a levelekről, nem képesek megtapadni felületükön, azaz nem érik el ölő hatásukat.

A kezelések után a lárvák tevékenységét ellenőrizni ajánlott, lehetséges, hogy ismételt beavatkozás is szükségessé válik.