A málna növényvédelmi kérdései

fotó: pixabay.com

A málna termesztéséhez, fajtától és termesztési módtól függetlenül sok vízre van szükség. A málna eredetileg erdei növény, így kedveli a hűvös és csapadékos időt. Termés ízletes és édes, a fogyasztók által keresett termék. 

A málna kertészeti szempontból egy nagyon érdekes növény, ugyanis a fajták és a termesztéstechnológia szempontjából ketté választható. A hagyományos, nyáron érő málnafajták ugyanis – akár a Fertődi zamatos világhírű málnafajtánk – a második éves vesszőkön hozza a termést. Emellett találunk olyan fajtákat is, amelyek az azévi sarjon, azaz hajtáson hozzák a termést. Ez tulajdonképpen két technológiának is nevezhető, de a különbséget nemcsak a fajtáknak köszönhetjük, hanem a termesztés során végrehajtott műveleteknek is. 

A két termesztési forma esetében ugyanazokra a növényvédelmi kihívásokra kell figyelmet fordítanunk, főként azok megjelenése, időbeli előfordulásuk miatt kell rájuk más szempontból felkészülni. 

A nyári málna esetében a termések a két éves termőrészeken fejlődnek, azaz a vesszőkön, a nyári időszakban. Ennél a termesztési módnál gondosan óvni és nevelni kell az az évi sarjakat, hogy egy telet átvészelve, egy évvel később, az idei sarjak vesszőkké váljanak. A vesszőkön a termőévben oldalelágazások képződnek, amelyekről aztán a termést szüretelhetjük. Ezzel szemben a sarjon termő málna az évi hajtáson hozza a termést, a nyári málnát követően az ősz folyamán, egészen a fagyokig. A letermett hajtást a szüretet követően eltávolítjuk, hiszen a következő évben az új sarjakon megjelenő termést takarítjuk majd be.

A málna kártevői 

A málnavesszőszúnyognak évente 3 nemzedéke fejlődik. A málnavesszőszúnyog esetében a lárva károsítja a málna hajtásokat, vesszőket, azokat belülről, a háncs alatt odvasítva, akadályozza a tápanyagok-, illetve vízszállítását. A málnavesszőszúnyog felszaporodása általában csapadékos időben fordul elő, leginkább sűrű állomány esetében. Célszerű a lemetszett vesszőket eltávolítani az ültetvényből, illetve szükség esetén a kártevő ellen növényvédelmi kezelésre is szükség lehet a kártevő rajzásmegfigyelése mellett. 

A málna-gubacsszúnyog is belülről károsítja a málnahajtásokat, vesszőket. Kártétele szabad szemmel is jól felismerhető, ugyanis a hajtásokon, vesszőkön fél oldalas gubacs képződik a károsítás helyén, amely ugyancsak akadályozza a tápanyagok áramlását. A nyári málna metszése során mindenképpen érdemes a letermett vesszőket a sorból eltávolítani és azokat megsemmisíteni, ezzel csökkenthető a következő évi fertőzés mértéke.

A málna termesztése során is találkozhatunk levéltetűvel. A kis málna-levéltetűt a hajtások tetején találhatjuk majd meg a friss növényi részeken. Védekezni ellene célszerű, hiszen a hajtások szívogatásával azok kondíciója csökken, illetve ezzel az esetleges kártétel befolyásolhatja a jövő év termővesszők kondícióját is. Ugyan érdemes ezzel a kártevővel számolni, de nem ez nehezíti meg legjobban a málna termesztését.

A szamócán megjelenő bimbólikasztó bogár a málnán is képes jelentős kárt okozni, így annak időben való megfigyelése, csapdázása elengedhetetlen a sikeres védekezés érdekében. 

A málnát több sodrómoly is kedveli. Ezek megjelenésére számítanunk kell, tünete az összesodort málna levelek, amelyekben általában hernyót is találunk. Amennyiben hernyót találunk, akkor abból tudhatjuk, hogy lepkékkel állunk szemben. Az első tünetek megjelenése esetén érdemes kiemelt figyelmet fordítani ezekre a károsítókra, ugyanis azok teljes hajtáscsúcsok besodrására is képesek. Ennek megakadályozására érdemes a megfelelő védekezés mellett dönteni. 

A kis málnabogár a levelek károsítása mellett a virágbimbót is károsítja. A kifejlett imágó virágport fogyaszt, berágva magát a bimbó belsejébe. Részleges kártétel esetén, torz, fél-termések fejlődnek. A lárvák a kifejlett termés károsítására is képesek a termésrészek elfogyasztásával. A kártevő ellen a virágzást megelőzően, virágbimbós állapotban érdemes védekezni, ezzel előzhetjük meg az imágók tojásrakását. A kártevőnek évente egy nemzedéke van.
 
A málna betegségei

A málna vírusos betegségei ellen vírusmentes szaporítóanyaggal védekezhetünk. Hasonlóan kiemelt figyelmet kell fordítanunk a szaporítóanyag beszerzésekor az agrobaktériumos gyökérgolyvára is, hiszen azzal a talajunkat is „megfertőzhetjük”. Az egészséges szaporítóanyag, mint minden gyümölcstelepítés esetén, az ültetvény teljes időtartama alatt kihatással lesz a gazdálkodásunkra.

fotó: pixabay.com

Az egyik legfontosabb kórokozó a termést veszélyeztető, botritiszes szürkepenész, amelyről már korábbi növényvédelmi írásainkban is beszámoltunk. Ez egy olyan polifág kórokozó, amely a málnát, sőt minden bogyósgyümölcsöt károsítani képes.

A botritiszes szürkepenész terjedéséhez csapadékra van szükség. A málna esőztető öntözése ezért kerülendő, de gyors felszáradás mellett akár alkalmazható is. 

A didimellás vesszőfoltosság a málnatermesztők egyik legfontosabb ellensége. A fertőzés következtében elnyúló, ovális alakú barnás foltokat láthatunk a vesszőkön, hajtásokon, levélnyélen, amelynek hatására a levelek sárgulnak, majd a hajtás egy idő után elszárad. A kórokozó a fertőzött növényi részeken telel át, így a vesszők ültetvényből való eltávolításával már sokat tehetünk a jövő évi fertőzés csökkentésének érdekében. A kórokozó szaporítóképletei csapadékos időben képesek terjedni.

A leptoszfériás vesszőfoltosság elsősorban sebparazita. A fertőzéséhez a hajtásokon keletkező háncsszövet károsodása szükséges ahhoz, hogy a fertőzés hatékonyan terjedni tudjon. Ilyen háncs sérülés keletkezhet akkor is, ha intenzív sarjnövekedés zajlik, vagy kártevő jelent meg az ültetvényben, és a háncs felszakad.

Egy további betegség még az elzinoés levél és vessző foltosság, amely elsősorban kondícionális leromlást okoz.  A levélen először apró, lilás-piros, 1–2 mm átmérőjű, lilásbarna szegélyű, szürkésfehér közepű, kerek foltok mutatkoznak. A foltok közepén képződnek a kórokozó szaporítóképletei, amellyel át is telel az ültetvényben. A betegség gyakran üti fel fejét a hazai málnaültetvényekben, de a termesztett fajták fogékonysága eltérő. 

A vessző növényvédelmi problémája azért is fontos kérdés, mert azok telelését, a tél átvészelését is nagyban befolyásolhatja. Éppen ebből adódik a nyári, és a sarjon termő málna közötti különbség, hiszen a nyári málna termesztésénél kifejezetten fontos a sarjak megóvása, míg a sarjon termő málna esetében, a betakarítás után a sarjakat a termesztéstechnológiából adódóan úgyis le kell metszeni, el kell távolítani. 

A málna termesztésére hazánk néhány tája, régiója alkalmas, itt korábban jelentős málnatermesztés zajlott. Nem szabad elfelejteni ezt a kultúrát, hiszen a fogyasztók keresik és szeretik is a málnát. 

agrotrend.hu / Benedek Borbála