A biokutatásokról közérthetően

Miért fontos, hogy minél több hasznos élő szervezetet vonzzunk a monokultúrás termesztési területekre? Hogyan tudjuk fokozni ezeknek a területeknek a biodiverzitását? Milyen hatással van a sorközökbe vetett fajgazdag növényzetnek a talajra, valamint a termésre? Milyen fajokból álló magkeverékek bizonyulnak a leghatékonyabbnak? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi kísérleteinkben.

Bár a művelhető területek csak körülbelül 3%-án folytatnak gyümölcs-, illetve szőlőtermesztést, ezek rendszerint egy-egy régióra koncentrálódnak, így már jelentős hatással vannak az adott környezetre. Nem ritka, hogy így fajszegény kultúrsivatagok alakulnak ki. Ha ezen ültetvényekben – a mezőgazdasági termelést továbbra is előtérbe helyezve – másodlagos élőhelyeket hozunk létre, akkor ezeknek biodiverzitás-megőrző szerepe is lehet. Ezt első sorban sorköztakarással, védősávok létrehozásával vagy mezsgyék helyreállításával valósíthatjuk meg. Így ezek a területek önmagukban is értékes és hasznos flórának és faunának adhatnak otthont. Összekötve az addig széttagolt élőhelyfoltokat, zöldfolyosókként is funkcionálhatnak, így hozzájárulnak a környező élővilág egyensúlyának visszaállításához.

Miglécz Tamás, az ÖMKi projektvezető kutatója szőlő- és gyümölcs sorköz-gyepesítési kísérleteinket vezeti. Az egyik ilyen kísérlet a LIFE VineAdapt projekt keretében zajlik, aminek legfőbb célja, hogy honos fajokkal növeljük a szőlőültetvények biodiverzitását, hogy ezáltal az ültetvényekbe minél több ökoszisztéma-szolgáltatást telepítsünk vissza.

Összesen hat helyszínen, három éven keresztül végzünk olyan vizsgálatokat, melyekkel egyes ökoszisztéma-szolgáltatások meglétét monitorozzuk. Felmérjük a növények megtelepedésének eredményességét, a vadméhek egyedszámát és egyes ragadozó szervezetek mennyiségét. A változatos virágos fajokból álló keverékek csábító élőhelyet biztosítanak a hasznos szervezetek számára. Számos ragadozó szervezet lehet hasznos a szőlőművelés számára (pl. ragadozóatkák, pókok, katicabogarak) azzal, hogy segítenek kordában tartani egyes szőlőkárosítókat.

A kísérletben egyrészt az ezt megelőző hatéves kutatásunk eredményeként megszületett ÖMKi Élő Sorköz magkeverékünket teszteljük, illetve ezt a keveréket felhasználva, további 13 virágos növényfaj hozzáadásával egy másik, több virágos fajból álló keveréket is tesztelünk. Minél változatosabb keveréket állítunk össze, annál többféle hasznos élő szervezetet tudunk bevonzani a területre. A gazdaságosság érdekében a kísérleti évek során kiválasztjuk majd a legeredményesebben megtelepedő fajokat, amik aztán bekerülhetnek majd egy új magkeverékbe.

Az MNVH projektben végzett kutatásaink a már kifejlesztett ÖMKi Élő Sorköz magkeverék tovább tesztelésén alapszanak. A kísérleti helyszíneken évente többször végzünk növényorvosi és talajvizsgálatokat.  Felmérjük a sorköztakaró mellett felmerülő leggyakoribb szőlőbetegségeket és -károsítókat, vizsgáljuk a talajnedvességet és -átjárhatóságot, hogy felmérjük a sorköz-takarónövényzet talajlazító hatását.

Ebben a kutatási projektben a magkeverék tesztelését kiterjesztettük gyümölcskultúrákra is. Második éve fogjuk vizsgálni gyümölcsösökben (három almásban) három magkeverék teljesítményét. Az egyik magkeverék az ÖMKi Élő Sorköz, a második egy szintén kereskedelmi forgalomban kapható zöldtakaró keverék, a harmadik diverz keverék esetében az ÖMKi magkeveréket használtuk alapul, amihez több mint egy tucat vadvirág és egy pázsitfű faj magjait kevertük. Első évben a növények megtelepedését, a talaj nedvességét és áthatolhatóságát, továbbá a termés mennyiségét és minőségét vizsgáltuk. Idén a LIFE VineAdapt kísérletünkhöz hasonlóan kiterjesztjük a kísérletet a hasznos szervezetek felmérésére is.

Az MNVH fajgazdag sorköz-gyepesítési kísérleteiről itt olvashattok bővebben.

agrotrend.hu / ÖMKi