Kertészet

Közelednek a tavaszi fagyok, van mit tenni a kertekben

A hazai gyümölcstermesztők szerint a legnagyobb károkat az ültetvényekben ezek okozzák és ilyenkorátlagosan a termés 30 százalékát teszik tönkre. A fagykárok elhárítására szolgáló berendezések vásárlására kedvező feltételeket teremtett az agrártárca, a pályázati idő lejártával azonban újabb lehetőségek nyílnak majd.

A gazdálkodók ilyenkor már azon gondolkodnak, hogy milyen módszerrel védekezzenek a tavaszi fagyok ellen. Az elmúlt tíz év mindenképpen legnagyobb problémája ez, ami annyira elhatalmasodott a gazdáknál, hogy nem tudják: fűtsenek, öntözzenek, vagy levegőt keverjenek. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke komoly károkról számolt be, ugyanis az elmúlt öt év átlagát nézve a hazai gyümölcstermés 30 százaléka veszett el csak a tavaszi fagykárok következtében, ami 20-30 milliárd forintnak felel meg.

Forrás: pxhere.com

A tavaszi fagyok elleni védekezésre meglehetősen sok technológia áll rendelkezésre. Évszázadokkal ezelőtt ismert volt a füstölés, amelynek a hatékonysága ma már a nullához közelít. Napjainkban többféle fizikai elven alapszanak fagyvédelmi eljárások: vannak hőtermelésre épülő módszerek, amikor valamilyen tüzelőanyagot égetünk el, viszont a lényeg a minél nagyobb hőtermelés. A fizikai elve a tavaszi fagyok elleni védekezésnek a nagyon nagy mennyiségű energia termelése, ami megfelel tízezer megajoule-nak hektáronként. A harmadik módszer a légkeverés, amikor a tíz-húsz méter magasságban található meleg levegőt hozzuk lejjebb az ültetvény hidegebb rétegeibe – ezzel emelve az ültetvény hőmérsékletét. Ilyenkor azzal a fizikai korláttal kell szembenézni, hogy ha mindenhol fagyos a levegő, akkor a légkeverő módszerek nem érnek semmit, mert ugyanazt a hideg levegőt keverjük át. Vagyis: vannak olyan típusú fagyok, ami ellen nincs semmilyen védekezési lehetőség.

Az Agrárminisztérium 2020-ban szélgépvásárlásra írt ki pályázatot húsz százalékos önrész biztosításával. A gyümölcstermesztők nagy része van annyira tőkeerős helyzetben, hogy az önrészt képesek kifizetni, de mivel utólag finanszírozott pályázatról van szó, ezért először be kell fizetniük pénzt, hogy utána kapjanak vissza támogatást.

Apáti Ferenc szerint a nyolcvan százalékos intenzitású támogatás jó konstrukció. Jelenleg is fut a kivitelezése ezeknek a beruházásoknak, amelyre már nagy szüksége volt az ágazatnak. Mint azt hozzátette: száz százalékos támogatást nem várhatunk el, ugyanis az uniós támogatások ilyen rendszer szerint működnek, ráadásul az utólagos finanszírozás az elmúlt húsz évben is része volt a beruházási támogatásoknak és valószínűleg a következő öt-tíz évben is ugyanerre kell felkészülni. Ez az vita akkor lenne feloldható, hogy ha hitelképesek lennének a termelők, de a vállalkozások nagy része – méreténél fogva – nem ilyen a bankok előtt, ezért a megoldás a szervezettségben keresendő. A TÉSZ-ek, vagy a termelői összefogások valósíthatnák meg az ültetvényeken a fagyvédelmi beruházásokat.

Amíg ez megtörténik, maradnak az egyéni technológiák. A FruitVeB elnöke egy új módszerről számolt be: eszerint a világ minden részén folynak kísérletek a hatékony tavaszi fagyok elleni védekezéssel kapcsolatban. A jelenleg a piacon megtalálható fagyvédelmi kályhák hátrányait sikerült kiküszöbölni azzal, hogy megoldódott a begyújtásuk. Ezentúl nem kell emberi felügyelet az éjszakai beindításukhoz. Gondot jelentett ezeknél a berendezéseknél a környezetszennyező technológia is, így ezentúl növényi olajat használnak az új fejlesztés jegyében. Az egész folyamatot egy meteorológia állomás vezérli, ami képes emberi döntés nélküli automatikus indításra és leállításra.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés