Kertészet

A közösségi kertek története és hatásai

A városi zöldfelületgazdálkodásnak mára már számos aspektusa létezik. Míg pár évtizeddel ezelőtt csak a parkok, a zöld szigetek és a lakóépületek környezetében lévő, növényekkel beültetett felületek számítottak ebbe a kategóriába, mára már jelentős szerepet kapnak a vertikális kertek, a tetőkertek és egyre nagyobb jelentőségűek a közösségi kertek is.

A közösségi kertek fogalma és története

Fotó: Iverde

A közösségi kert általában egy formális kerttípus, melyet a helyi lakosság azon része használ, akik nem rendelkeznek az ingatlanukhoz tartozó saját kertrésszel. A közösségi kertek általában közös tulajdonban vagy használatban vannak, a feladatok és a benne lévő parcellák megosztottak a kertet művelők között. Jellemzően kerítéssel körbevettek, és nem állnak rendelkezésre bárki számára – csak a kertet művelők léphetnek be a területére. E tendencia eredményeként egy új típusú, sokak számára hozzáférhető kertek jöttek létre, amelyek olyan létesítményeket foglalhatnak magukban, mint a kávézók és a játékterek.

A közösségi kertek kultusza Angliából indult és innen terjedt el világszerte, s vált napról-napra egyre népszerűbbé. Egyik megálmodójuk, Ebenezer Howard szinte látnoki képességekkel rendelkezett a jóléti közösségi kertekkel kapcsolatban. Ma is számos alapelv kapcsolódik a nevéhez. A közösségi kertészeti tevékenység hosszú múltra tekint vissza. Az Egyesült Királyság délnyugati részén található Cornwall például híres többek között a 2000 éves közösségi kezelésű telkeiről is. A II. világháborúban pedig ezek a kertek mentettek meg sok embert az éhhaláltól.

Az Országos Kertészeti Egyesület szerint az Egyesült Királyság összes háztartásának 35%-a termel élelmiszert otthon vagy közösségi kertben. 2008 óta 29%-kal nőtt a városi területeken élők élelmiszercélú növényekkel való kertészkedése. Ugyanez a felmérés megállapította, hogy a fiatalok is egyre nagyobb arányban kezdenek kertészkedni: 2008 óta 63%-kal nőtt a kertészkedő 18-34 évesek száma.

A közösségi kertek több országban már gazdaságilag is szabályozottak. Az Egyesült Királyság kormánya az országban három kertvárosi rész kialakítását jelentette be 2020 előtt. A kormány a tájékoztatójában leszögezte, hogy nem kívánja meghatározni, mi is a kertváros. Más elvek mellett azonban rögzítik, hogy a helyi hatóságok fontolóra vehetik magánkertek, nagyméretű zöldfelületek és földterületek bevonását a kertvárosi rész kialakításába, miközben elkerülik a városok terjeszkedését.

Fotó: Iverde

Litvániában főként dísznövényeket termesztenek a közösségi kertekben és előtérbe kerülnek az egzotikus fajok. Vilnius város területe 401 km². A városban 238 közösségi kert van, melyek összterülete csaknem 22 km². A „közösségi kertészkedés” világszerte népszerű tevékenységgé vált; hálózatokat és koordináló csoportokat hoztak létre az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Dél-Afrikában és Ausztráliában, és a közösségi kertészkedés számos bizonyítéka másutt is megtalálható, beleértve Ázsiát és Dél-Amerikát.

Nem minden országban támogatják ilyen egyértelműen a közösségi kertek létrejöttét és fenntartását. Lesotho legnagyobb részén a közösségi kertek az összeomlás szélén vannak, a nem fenntartható gazdálkodási feltételek miatt. Ennek oka többek között a kor, nem, státusz és politikai hovatartozás miatt fennálló társadalmi különbségek, amelyek számtalan konfliktust idéznek elő a lakók között. Ezt kiegészíti a vandalizmus, a tolvajlás.

A közösségi kertészetet közösségi jellege határozza meg; a lakosság közösen dolgozik egy kert közös haszon érdekében történő fenntartásában. Bár a közösségi kertészeti tevékenységnek és vélt előnyeik elismerésének nagy múltja van, az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a módszerben rejlő lehetőségek felmérése iránt, amellyel a lakosságot érintő egészségügyi és jóléti fenyegetéseket kezelni lehet. A közösségi kertészkedés előnyei túlmutatnak magukon a résztvevőkön, az összetartóbb közösségeken, a jobb fizikai környezeten és a termékek megosztásán.

Kisvarga Szilvia – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem