Vajvita: tehén nélkül nem lehet vaj

Az egyik ismert margaringyártó azt az üzenetet hirdeti, hogy a vaj előállításához nincs szükség tehénre. A szakma, élén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs röviden úgy reagált erre, hogy de igen. Vagyis vajat csak tejtermékből lehet előállítani. Az egyik tej és vajhelyettesítőt, a margarint azzal reklámozza az előállítója, hogy a teheneket hagyjuk ki a történetből. Valakik azt sugallják, hogy ők annyira ügyesek, hogy nincs szükség tehénre. A törvény ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy ami nem tejtermékből készül, ott nem lehet használni azt az elnevezést, hogy vaj, ezért nem lehet vajgarinnak sem nevezni. Az emberek gondolkodásában egyébként a vaj pozitív üzenetet hordoz. Most ezt próbálják kikezdeni. A kamarai elnök azt nyilatkozta, hogy sokkal jobban bízik a tehénben, mint egy vegyipari beavatkozásban.

Az, hogy közeleg a Tej Világnapja és véletlen, vagy tudatos időzítésről van-e szó, nem tudni, de az biztos, hogy rég volt példa arra, amit most látunk. -A tejtermékeket, köztük a vajat ugyanakkor sajnos egyre gyakrabban érik nemtelen támadások, amelyek sokszor a tudományos tényeket is figyelmen kívül hagyják. Akár jószándékból, akár üzleti érdekből, de ezek a gyakran megalapozatlan információk rendkívül sokat ártanak a szakmának, és a fogyasztók félretájékoztatásához vezetnek. Szerte a világon megfigyelhető, hogy egyes, termékeiket alternatívának pozícionáló, növényi alapú termékek gyártói nem csak termékeik önálló értékeivel és tulajdonságaival kampányolnak, hanem a termékelőnyök között kifejezetten a tejtermékekre utaló, azokra emlékeztető és jellemző megfogalmazásokat használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a kevésbé tájékozott fogyasztók megtévesztésére is –olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács közös közleményében.

Forrás: pixabay.com

Korábban is érték durva támadások az alapvető élelmiszereinket, amelyek mögött üzleti érdekek álltak. Vaj helyett jobb a margarin, zsír helyett használjunk olajat, mangalica helyett neveljünk fehér sertést, ivóvíz helyett vásároljunk ásványvizet, a tojással pedig óvatosan, mert magas lesz a koleszterinünk. Már-már hisztérikus kirohanások voltak ezeknél a termékeknél, míg végül helyreállt a rend és a vásárlók inkább a szemüknek és a tapasztalataiknak hittek.

A tojás esetében publikáltak egy tanulmányt, miszerint a kísérletbe bevont sertésekkel napokon keresztül etettek több száz tojást, majd megmérték a koleszterin szintjüket. Tudni kell, hogy a sertés emésztőrendszere sokban hasonlít az emberéhez. A vizsgálat végén kiderült, hogy nem okozott a nagy tojás dózis érdemi változást a koleszterin szintben.

A mangalicára azonban már sokkal veszélyesebb volt a negatív kampány. A nyolcvanas évek végére szinte kihalt, s hogy ez ne következzen be, abban szerepe volt egy Spanyolországból hazatérő magyar agrárszakembernek, aki spanyol társával mentette meg a magyar mangalicaállományt. Ma már a mangalica termékek a prémium kategóriába tartoznak – így lett a lenézett fajtából különleges állati termék.

Emeljük ki még az előbb felsoroltak közül a csap, kontra ásványíz történetet. A fogyasztók elfordultak a csapvíztől a kilencvenes évek elejétől fogva, mivel hatottak rájuk azok a feltételezések, hogy többek között különböző hormonokat tartalmazhatnak. Miután kiderült, hogy ez nem igaz, a szakmai szervezetek arról tájékoztatták a lakosságot, hogy Európában Magyarországon található a legjobb minőségű víz. De több kampányt is kellett indítani, hogy újra nagy legyen a bizalom a csapvíz iránt. Ez a negatív folyamat kihatott a hungarikumnak számító szódavízre is, ami helyett a buborékos ásványvizet kezdték el kérni. Az egyik ismert gasztronómus egy alkalommal egy vendéglőben kért szódavizet, amire az a válasz érkezett a felszolgálótól, hogy ilyet ők nem tartanak. Mire a gasztronómus azt válaszolta neki, hogy szódavíz még a Gundelben is van.

Visszatérve a vaj elleni támadáshoz, a kamara és a terméktanács a következő sajtóközleményt tette közzé. Az egyik legismertebb margaringyártó legutóbbi reklámkampányában használt „*hagyjuk békén a teheneket”, illetve „skip the cow*” szlogenek, valamint a reklámban használt megjelenítések véleményünk szerint alkalmasak arra, hogy az állattartás és a tejtermelés irányában meglévő fogyasztói bizalom megrendüljön.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács ezért felszólította az érintett vállalkozást, hogy haladéktalanul függessze fel a szóban forgó marketingkampányát és a jövőben tartózkodjon hasonló, az etikai vagy jogszabályi lehetőségek határán mozgó, illetve azt átlépő magatartástól. A megtévesztésre alkalmas, vagy hamis üzenettel rendelkező elemeket pedig soron kívül el kell távolítani a reklámfelületekről!

De mi is a különbség a margarin és a vaj között?

Míg a margarin a huszadik század elején feltalált ipari termék, (melyet eleinte a sertészsír pótlására dobtak piacra) a vaj az emberiség egyik legrégibb állati zsiradékból, hagyományos módon előállított élelmiszere. Kellemes íze, figyelemreméltó tápanyagtartalma, ízkiemelő hatása, változatos elkészíthetősége színesítheti étrendünket.

Valamennyi zsiradék közül a tejzsír emészthetősége az egyik legjobb, ami a zsírsavösszetételének, emulziós állapotának, a trigliceridek szerkezeti felépítésének és kedvező olvadáspontjának köszönhető. A vaj remek forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, a D-, a K- és nagyobb mennyiségben az A-vitaminnak. Az utóbbinak köszönhetően hozzájárul a nyálkahártyák, a bőr, a látás, az immunrendszer egészséges működéséhez, míg a D-vitamin által elősegíti a kalcium felszívódását, a megfelelő csontozat kialakítását, az izomműködést, a fogak épségének megőrzését. A vaj sárga színét az antioxidáns hatású karotinfélék adják. Ásványi anyagok közül nátrium, kálium, kalcium, magnézium és foszfor is található benne.

agrotrend.hu / Növényvédőszer