Újra kell gondolni a védett gyepek hasznosítását

A jó gyepgazdálkodás és versenyképes legeltetéses állattartás egyik alapvető feltétele, hogy a szabályozás szakmai alapokra épüljön, és a biológusok, természetvédők érvei mellett vegye figyelembe a gyepgazdálkodási szakértők, tudósok javaslatait, kutatási eredményeit, és nem kevésbé az állattenyésztők tapasztalatait – írja honlapján a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). A gyepek leromlását eredményező, egyre tarthatatlanabb helyzet megváltoztatása érdekében Tasi Julianna, a SZIE egyetemi docensének szakmai irányításával az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg a Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályainak módosítására.

Fotó: pixabay.com

A jelenlegi jogszabályi környezet túlságosan egyoldalú, elsősorban biológus vagy természetvédő megközelítésből indul ki.

GYEPEK KÉTHARMADA FELÚJÍTÁSRA SZORUL
A legeltetéses állattartással foglalkozó gazdálkodók és a természetvédelem közös célja a pannon gyepek megőrzése (beépítésük és erdősítésük megakadályozása), valamint állapotuk javítása. Állapotjavításra azért van szükség a 800 000 ha körüli hasznosított gyep nagy részén, mert Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázis (MÉTA) a 2005 körül végzett felmérésben megállapította, hogy élőhelytípustól függően a gyepek 50-70%-a leromlott állapotú, 3-18% teljesen leromlott, tönkrement. Ez azt jelenti, hogy min. 500-700 ezer hektár felújításra szorul!

SZÁNTÓK GYEPESÍTÉSE
Fontos célkitűzésünk a rossz minőségű, gazdaságtalanul művelhető szántók (pl. belvizes, ártéri) gyepesítése is. Ezek rétekké, kaszálókká alakítása csökkentené az állattartók takarmánytermesztési gondjait és az ütközési felületet a védett gyepeken állatokat tartók és a természetvédelem között.

SÜRGETő FELADAT A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÓK KÖZÖTTI SZAKMAI PÁRBESZÉD.

ROSSZ KIINDULÓ PONT
A legeltetéses állattartók tiltakoznak az ellen, hogy a természetvédelemben dolgozók egy kalap alá veszik őket a szántóföldi növénytermesztőkkel, akik intenzíven gazdálkodnak. Közös érdekünk a legelők, rétek diverzitásának megőrzése, mert tudjuk, hogy a kizsarolt talaj, a degradálódott növényzet nem biztosítja állataink takarmányát. Kifogásoljuk, hogy a hazai természetvédelem gyakran a nyugat-európai és szántóföldi helyzetből indul ki, holott a magyarországi legelő- és rétgazdálkodás soha nem volt intenzív.

GYEPEINK ÚGY TARTHATÓK FENN, HA LEGELTETÉSSEL ÉS KASZÁLÁSSAL HASZNOSÍTJUK őKET.

Fotó: pixabay.com

A FAJGAZDAGSÁG NEM MINDEN
A természetvédelmi szakemberek számára a gyepek állapotának megítélése során elsősorban azok fajdiverzitása számít, pedig hiába sokfajú egy terület, ha a felszínborításnak kevesebb mint felét teszik ki a pázsitfűfélék. Az nem gyep, hanem degradálódott füves terület. Az átlagosan 40 körüli fajszámú hazai gyepek diverzitási szempontból nem számítanak rossznak. A gyepek állapotának megítélésében azonban alapvetőnek kell lenni annak, milyen a talajfedettségi helyzet (borítottsági értékek, b%). Ez mutatja meg a fajok közötti dominanciaviszonyokat és azt, mennyi az állatok számára ehető növények aránya. A gyepek Magyarországon nagyrészt másodlagos társulásként alakultak ki az erdők helyén. Emiatt csak akkor tarthatók fenn, ha valamilyen módon hasznosítjuk őket: legeltetéssel vagy kaszálással. Nálunk az időjárási és egyéb ökológiai viszonyok miatt a gyepterületek kétharmadán legeltetés lenne indokolt. A gyepek alapvetően állati (főleg kérődző-) takarmányként kell, hogy hasznosuljanak. Csak így őrizhetők meg!

EZEK A HELYES ARÁNYOK
Gyepről akkor beszélhetünk, ha a dominanciaviszonyokban a pázsitfűfélék legalább 50%-os borítással vannak jelen. Ezt 0-20%-ban pillangósvirágúak egészítik ki. Ha nincs pillangós, akkor legalább 60%-os fűarány a kívánatos. Kell 20% körüli egyéb kétszikű növényborítottság, főleg gyógynövények. Ez utóbbi csoport azonban a fajszámokat tekintve akár 80%-a is lehet a gyepet alkotó fajoknak, vagyis az állatok számára is az a jó gyep, amelyben sok lágyszárú gyepalkotó faj él, de azok a talajfedettségben nem dominánsak.

TÉVHIT, HOGY A HAGYOMÁNYOS LEGELőGAZDÁLKODÁSBAN RÁFORDÍTÁSOK NÉLKÜL TARTOTTÁK FENN A GYEPEKET!

TRÁGYA NÉLKÜL NINCS FűHOZAM
Nem cél, hogy a védett, Natura 2000-es és AKG-programokban lévő legelőkön intenzív gyepgazdálkodás történjen! A műtrágyázás nem javasolt továbbra sem, de ez nem jelenti azt, hogy nincs tápanyag-visszapótlás. A múlt században az átlagos legelőterhelés 1 számosállat volt hektáronként, szemben a manapság a szarvasmarhalegelőkre jellemző 0,3-0,5 ÁE/ha-ral. Ez úgy volt lehetséges, hogy a közlegelőkön működött az egy szekér trágya mozgalom. Minden gazdának a legelőre küldött állatonként egy szekér érett istállótrágyát kellett a legeltetési idény befejeztével kihordani a községi legelőre. A hazai gyepek alatti talajok átlagos humusztartalma
meg sem közelíti a német-alföldi gyepekét. Ez a hosszú távú hasznosítás során kimerült a foszfortartalommal együtt. Ezért nem lehet cél a gyepgazdálkodás még további extenzifi kációja. Az érett istállótrágya kijuttatásának eredményessége és a fajdiverzitásra gyakorolt elhanyagolható hatása tudományosan bizonyított, ami rávilágít az érett istállótrágya talajjavító hatására, a vízbefogadás, vízmegkötés és a szervesanyag-tartalom növelése révén. Az érett istállótrágya a 0,5% körüli átlagos N-tartalma és 30-40%-os hasznosulása miatt nem elsősorban tápanyagforrás, hanem talajjavító!

ALTALAJLAZÍTÁS, SZELLőZTETÉS
Emellett fontos a legelő állatokkal való benépesítése (legelőterhelés), amiben a hazai számok a nyugat-európaitól jelentősen elmaradnak. További lényeges dolog a gyep ápolási munkáinak elvégzése, a vízkormányzás és a szakszerű talajmunkák. Ezek közül a legfontosabb az altalajlazítás ötévenkénti elvégzése és a gyökérzóna (felső 15-20 cm) szellőztetése 2-3 évente. A szakszerű hasznosítás egyértelműen a szakaszokra osztott és azokat rotáló, a növények újrasarjadásához pihenési időt biztosító módszer. Ennek bevezetését, általánossá tételét több tényező is indokolja: szaktudással és elhivatottsággal bíró pásztorok hiánya, a gyepnövények megritkulását okozó visszalegelés megakadályozása, a túltaposás korlátozása.

AJÁNLATOS FELÜLVIZSGÁLNI A NATURA 2000 BESOROLÁSÚ GYEPTERÜLETEKET.
Szakértők szerint ma már sok Natura 2000 gyepterület besorolása nem indokolt, illetve az észszerűtlen tiltások miatt a helytelen gyepgazdálkodástól a jelölő fajok, a társulás besorolását indokoló növények, az élőhely besorolását indokló állatok el is tűntek onnan.

agrotrend.hu / MÁSZ