Újabb veszélyek leselkednek az állattartókra

Megoszlanak az ágazat szereplőinek véleményei arról, hogy pontosan hogyan is érintené a dél-amerikai országokkal kötött uniós szabadkereskedelmi megállapodás a baromfi- és marhatartókat. Abban viszont mindenki egyetért, a latin-amerikai országok lazább állatjóléti szabályai versenyelőnyt jelentenek nekik, s nem csak ezekkel az államokkal van megállapodás az agrártermékekre.

Megszületett a napokban a politikai döntés az Európai Unió és az úgynevezett Mercosur-országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) közötti szabadkereskedelmi megállapodásról. Az egyezmény elsősorban az ipari termékek vámtarifa-csökkentése miatt rendkívül kedvező az uniónak, ugyanakkor a dokumentum bizonyos importált mezőgazdasági termékek vámtarifájára is kiterjed. Éppen ezért a lapunk által megkérdezett hazai ágazati szereplők és a nemzetközi termelői szervezetek aggódnak az európai termelők piaci pozíciójáért – írja a Magyar Nemzet.

Emelkedett a behozott hús mennyisége az elmúlt időszakban – fotó:pixabay.com

Önmagában nem számít jelentős mennyiségnek a marhahúsnál a 99 ezer tonnás, hét és fél százalékos vámtarifával behozható mennyiség, illetve a 180 millió tonnás vámmentes baromfi-behozatal, mivel előbbiből nyolcmillió tonna, utóbbiból nagyjából 15 millió tonna az uniós fogyasztás évente.

A meghatározott mennyiségre vonatkozó vámkedvezményeket a ratifikálást követő öt éven belül kell elérni. Ugyanakkor ez a kvóta is versenyhátrányt jelent az egyedülállóan magas állatjóléti elvárások miatt az uniós termelőknek, ráadásul más harmadik országokból is importál a közösség.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az egyezménnyel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az unió marhahús- és élőmarhaimportjának csaknem 80 százaléka származott tavaly a Mercosur-országokból, és az elmúlt 15 évben is 70 és 90 százalék között mozgott ez az arány. A szövetség ugyanakkor figyelmeztetett: június közepén jelentette be az Európai Bizottság, hogy az Egyesült Államokból hét év alatt kedvezményesen beszállítható hormonmentes marhahús mennyiségét a jelenlegi 10 ezer tonnáról 35 ezer tonnára emelik.

Ez összességében azt jelenti, hogy a következő években akár 30-35 százalékkal megugorhat a marhahús behozatala, ami a tagállamok fogyasztásának 1,6 százalékát teszi ki.

Ezt a mennyiséget a termékpálya presztízsének növelésével, valamint piacvédelmi intézkedésekkel képes kezelni az unió, amelynek kutatóközpontja szerint a szabadkereskedelmi egyezmény hatására 16 százalékkal csökkenne a marhahús ára.

Tovább nehezítené ugyanakkor a baromfitartók helyzetét a megállapodás a Baromfi Terméktanács álláspontja szerint, mivel a dél-amerikai államok állatjóléti szabályozása jóval lazább, mint az unióé, így a helyi termelők kerülnének versenyhátrányba.

Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a baromfiágazatot már így is többfrontos támadás éri. Egyrészt folyamatosan nő az Ukrajnából érkező olcsó import, ráadásul a következő években Kijev – a tervek szerint uniós támogatással – tovább fejlesztené az ágazatot. Ezzel még több, jóval olcsóbb, de bizonytalan körülmények között előállított termékkel áraszthatja el az EU piacait.

Emellett mind a marha-, mind a baromfitartóknak szembe kell nézniük a radikális klíma- és állatvédőkkel, és a zöldlobbihoz köthető politikai körökkel. A marhatartókat jelentős károsanyag-kibocsátással vádolják, s ez már középtávon is a fogyasztás stagnálásához, csökkenéséhez vezethet. A baromfiágazatot pedig a ketreces tartás elleni mozgalmak veszélyeztetik, mivel a tartástechnológia átalakítása miatt jelentős összegeket kellene beruházásra fordítani.

Hevesen tiltakozik az unió legnagyobb mezőgazdasági termelőket tömörítő szervezete, a Copa-Cogeca is. Mint kiemelték, káros olyan időszakban tető alá hozni ilyen kereskedelmi egyezményt, amikor a brexit, a közös agrárpolitika reformja és a lehetséges kereskedelmi háborúk miatt így is elég nagy a bizonytalanság.

Ráadásul az állattartásra vonatkozó elvárások kettőssége miatt egyértelmű hátrányba kerülnek az uniós termelők. A nemzetközi szervezetek tiltakozását osztja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. Közlésük szerint kritikus megállapodás született, mivel az agrárpiacokat eláraszthatja a dél-amerikai dömpingáru.

A szabadkereskedelmi egyezményt húszévnyi tárgyalások előzték meg, s annak ratifikálása még ma is kérdéses, mivel a 28 tagállamnak is jóvá kell hagynia, ám a nyugat-európai tagállamok vélhetően ellenállást tanúsítanak.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet