UBM baromfitakarmányozás szakmai műhely

Az UBM Feed Zrt. abban a szerencsés helyzetben van, hogy elismert nemzetközi tudományos takarmányozási háttérrel és rengeteg hazai tapasztalattal rendelkezik, így szerteágazó lehetősége van a baromfitakarmányok, takarmányozási programok fejlesztésére. A baromfi szakmai műhely munkáját számos elismerés tükrözi, mint a XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon kapott Termék Nagydíj „Az egész szemű búza-kiegészítés technológiájának megteremtése, mint eszköz a hatékony baromfi takarmányozás szolgálatában”, illetve a legutóbbi, Párizsban tartott World Poultry Congress-en megjelentetett poszter, amely a tojótakarmányozás új lehetőségeit mutatja be.

A holland Schothorst Feed Research független takarmányozási tanácsadó céggel évek óta tart a szakmai együttműködés minden baromfifaj tekintetében, illetve a francia Mg2Mix nevű premixgyártó céggel a víziszárnyas takarmányozás területén. Az elméleti tudást, ötleteket gyakorlati körülmények között lehet és kell is kipróbálni. Ömbölyön brojler, míg Hódmezővásárhelyen víziszárnyas tesztteleppel rendelkezünk, ahol a kidolgozott takarmányozási megoldásainkat takarmányozási tesztekben ellenőrizzük. A tojótyúkok takarmányozásával kapcsolatos új etetési technológiák a gyakorlatban, működő tojástermelő telepeken kerülnek tesztelésre.

Az ömbölyi brojler teszttelep

Az ömbölyi nagyüzemi brojlertelepen belül került kialakításra egy kísérleti terem, ahol 24 db, egyenként két négyzetméter alapterületű (2*1 m) kisfülkékben történik a kísérleti takarmányok próbaetetése. Egy fülkébe 36 db naposcsibe kerül betelepítésre, így 18 db/m² a telepítési sűrűség. A próbaetetések során három kezelésre (kísérleti kombinációra) van lehetőség, nyolc ismétléssel. A kezelések sakktábla-szerűen helyezkednek el a kísérleti istállóban, kiküszöbölve ezzel a sarkokban lévő ketrecek esetleges adattorzító hatását.

A terem fűtése alapvetően műanyákkal történik, de hőlégbefúvó kiegészítő fűtésre is van lehetőség. A szellőzés a terem két oldalfalán kialakított légbeejtők, keresztszellőzés segítségével történik. A csirkék vízellátása szopókás itatórendszerrel történik. Az alomanyag minden esetben faforgács, a naposcsibék csibepapírra kerülnek fogadásra, illetve tálcás etetőre. A csibepapír háromnapos kor után kikerül a csirkék alól, az etetőtálcát pedig a hetedik napon függesztett etetőtányér váltja.
 

A próbaetetés során számos termelési paraméter rögzítésre kerül. A napi takarmányfelvétel mellett a kísérleti állomány testtömege hetente egyedi méréssel történik. Az adatokból takarmányértékesítés és ráhizlalt testtömeg kerül meghatározásra a ketrecenkénti elhullási adatok rögzítése mellett. A kirívóan gyenge, satnya egyedek selejtezése folyamatos, ilyenkor a selejtcsirke súlya nyilvántartásba kerül és a fordulónapon a ketrec össztömegébe beleszámít. Az öthetes kori méréskor az állomány létszáma csökkentésre kerül, 30 csirkére ketrecenként, modellezve ezzel a nagyüzemi csirke leválogatását. A vágás előtti utolsó héten ezzel a létszámmal történik a csirkék nevelése egészen 42 napos korig, amikor a kísérlet befejeződik.

Tekintettel arra, hogy a takarmányteszteket a gyakorlatban termelő brojlerfarmmal egyszerre telepítjük be, így évente hat tesztre van lehetőségünk. Az elmúlt időszakban számos olyan takarmányozáselméleti fejlesztés került tesztelésre, amely hatékonyabbá teheti a brojlerhizlalást. Kipróbálásra kerültek olyan takarmányok, amelyekben az NSP és fitáz enzimek hatása maximális mátrix értékkel lett kalkulálva, ugyanakkor a manapság extrém módon dráguló anorganikus foszfor kiegészítés minimális volt a takarmányokban.

Más kísérletek során olyan, eddig kevésbé használt alapanyagok (napraforgómag, cirok) kerültek magas bedolgozással kipróbálásra, amelyek költséghatékony versenytársai lehetnek a jelenleg használt alapanyagoknak. A próbaetetések között szerepeltek nyersfehérje- és energiatartalomban csökkentett takarmányok is. A próbaetetések során kapott adatok elemzésre kerülnek, a kezelések közötti eltérések statisztikai próbákkal kerülnek megerősítésre vagy elvetésre.

Együttműködés nemzetközi takarmányozási kutatóintézettel

A Schothorst Feed Research (SFR) és az UBM között több mint öt éve tart a szakmai együttműködés. Az SFR egy független kutatószervezet, amely innovatív takarmányozási koncepciókat fejleszt. A takarmányozási ismeretek alapját a saját létesítményeikben végzett többéves kutatások eredményei képezik. A Schothorst Feed Research modern létesítményekkel rendelkezik, a kisméretű, kísérleti létesítményeken át a gyakorlatban használt nagyüzemi állattartótelepi technológiáig. Kutatásaik minden nemzetközi és európai szabványnak megfelelnek. Az SFR a következő területeken rendelkezik speciális ismeretekkel:

• modern takarmányozás technológiai rendszerek fejlesztése minden baromfi faj számára;
• takarmányalapanyag értékelés;
• különböző hasznosítási típusú baromfiállományok táplálóanyag szükségletének meghatározása.

A piaci igényeket figyelembe véve jelenleg a következő baromfitakarmányozási témákban folytatnak intenzív kutatásokat:

• az antibiotikumok használatának csökkentése a gazdasági haszonállatok nevelése során;
• csőrkurtítás nélküli tojótyúkok takarmányozási technológiája;
• alternatív takarmányalapanyagok baromfiállományok részére.

A kutatások középpontjában továbbra is a takarmányozás áll, ám folyamatosan bővítik tudásbázisukat a takarmányozással kapcsolatos állategészségügyi, állatjóléti és technológiai ismeretekkel is.

Az évek óta folyó kutatások eredményeként az elmúlt 10 évben kiterjedt adatbázist építettek fel, amely tartalmazza a különböző hasznosítási irányú gazdasági haszonállatok jellemzőit, takarmányozási adatait, valamint a kutatásokból származó megfigyeléseket. Ezen adatok kombinálásával egyedi összefüggések megértésére van lehetőség. A mélyebb adat elemzés segítségével könnyebben választ lehet kapni a különféle szakmai kérdésekre.

Mindez a forrás nagymértékben járul hozzá az UBM takarmányozási tudásanyagához, az innovatív takarmányozási megoldások megtalálásához.

A hódmezővásárhelyi víziszárnyas kísérleti telep

Az ömbölyi brojler kísérletitelep mintájára, már a korábbi években is célunk volt egy hasonló kialakítású víziszárnyas tesztelési lehetőség kialakítása. Ezt nagymértékben motiválta, hogy szemben a brojlercsirkével, a víziszárnyas fajoknak a takarmányozási gyakorlatban alkalmazott emésztéssel kapcsolatos összefüggései és a különböző tenyésztőcégek adatközlései hiányosak és nem pontosak. A célunk a kedvező teszteredmények gyakorlati hasznosítása, illetve nagyüzemi körülmények közötti alkalmazása, költséghatékony módon.
 

A víziszárnyas teszttelep 2021. nyarán került átadásra a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Tangazdaságában. A helyszín kiválasztásában döntő tényező volt a MA-KA Kft. takarmánykeverő üzemének közelsége, valamint kollégáink folyamatos, napi jelenléte, amely a megfelelő kontrol biztosításához szükséges. Célként fogalmaztuk meg a különböző víziszárnyas fajok specifikus takarmányozási igényeinek a kielégítését és etetési kísérletek eredményeit felhasználva az optimális táplálóanyag szükségletek meghatározása.
 

A téglaépület, amelyet korábban kiskérődzők takarmányozási tesztjére használtak jelentős felújításon, átalakításon ment keresztül. A kísérleti termen belül 12, egyenként 6 négyzetméteres saválló anyagból készült, elemekre bontható ketrec került kialakításra, figyelembe véve a ludak méretét is, melynek köszönhetően a kísérleti tér lúdtakarmányozási tesztre is alkalmas. Mindegy egyes ketrecben automata szelepes itató vonal került kialakításra, így lehetőség van ivóvízen keresztül történő kezelések megvalósítására, Dosatron adagoló segítségével. Az etetők kézi töltésűek (24 kg kapacitású), amely lehetőséget biztosít a napi takarmányfogyasztás mérésére.
 

A terem fűtését hőlégbefúvók biztosítják, a szellőztetést ventilátorokkal, légbeejtőkkel lehet szabályozni, a nyári hőstresszes időszakban a léghűtést vízpaplan segíti. A hűtés-fűtés-páratartalom rendszerének vezérlését Syrius-rendszer szabályozza, amely teljesen automata üzemmódot tesz lehetővé. Minden riasztás (a beállított értékektől való eltérés, hibás működés esetén, illetve, ha veszélyeztetné az állomány jólétét) telefonos applikáción keresztül értesítést küld a szakembereknek. A kísérleti teremben kamerarendszer kialakítására is sor került, amely biztosítja az állatok folyamatos megfigyelését, viselkedésük ellenőrzését, így lehetőség van a technológia napközbeni módosítására, az állatok igényeihez igazodva. Az alomanyag szalma, amelynek frissítése naponta történik.

Az etetési tesztek eddig pecsenyekacsával zajlottak és jelenleg is folynak. A tesztek mindig a piaci igényekhez igazodnak, de a kísérletekben a K+F csapat egyedi ötletei és gyakorlati tapasztalatai is helyet kapnak. Külföldről szakmai segítséget nyújt a francia Mg2Mix premixgyártó cég is, akik minden állatfajra rendelkeznek teszttelepekkel, illetve kiterjedt partneri kapcsolatuk van a világszerte ismert víziszárnyas genetikai cégekkel (Orvia, Cherry Valley) és termelő integrációkkal.
 

A kísérletekben résztvevő állomány gondozását a SZTE Tangazdaság Kft. alkalmazottjai végzik, az állatokat és a felhasznált takarmányokat szintén ők vásárolják meg és az állatok vágáskori értékesítését is ők végzik, míg a szakmai irányítást 100%-ban az UBM és a MA-KA Kft. szakemberei végzik. A kísérlet kiértékelési protokollja megegyezik az Ömbölyön jól bevált brojler kísérleteknél alkalmazottal. Az épületen belül, két különböző kezelt csoportot lehet összehasonlítani eltérő takarmányok alkalmazásával.

Az elmúlt évben megvizsgálásra került:

• jelentősen csökkentett szerves foszfor és emelt fitázenzim kiegészítés mellet a pecsenyekacsák teljesítménye;
• az általánosságban használt alapanyagok mellett alternatív alapanyagok (pl.: cirok, egyéb melléktermékek) használata;
• eltérő hibridek teljesítménye ugyanazon takarmányok felhasználása mellett;
• egész búzaszem alkalmazása a hízlalás során.

Tojótyúkok osztott etetési technológiájának jelentősége és eredményei

Az étkezési tojást előállító tojótyúk állományok között már vannak olyanok, amelyek kihasználják a mai hibridek genetikai potenciálját, azaz akár 100 hétig is termelnek és 500 elsőosztályú tojást állítanak elő vedletés nélkül, egy termelési ciklus alatt. Ez a teljesítmény szint óriási követelményeket támaszt a madarak anyagcseréje felé, megköveteli a máj, a csontok és az ivarszervek egészségi állapotának tartós megőrzését. A termelés utolsó fázisában csökken a kalciumfelszívódás hatékonysága, amelynek következtében romolhat a tojáshéj minősége, nőhet a másodosztályú és a törött tojások száma.

A tojáshéj képződéshez szükséges kalcium biztosításában a takarmány kalcium tartalmán túl a medulláris és a strukturális csontszövet is részt vesz. Utóbbi szövet mennyiségének megfogyatkozása a termelési időszak végén csontritkuláshoz, a csontok törékenységének fokozódásához vezethet. A kalciumellátás említett kihívásai miatt a modern hibridek teljesítményének biztosítása megköveteli a takarmányozási technológia folyamatos fejlesztését, a takarmány kalcium források minőségének és időbeli eloszlásának vizsgálatát.

A hagyományos takarmányozási rendszerekben a tojótyúkok a nap folyamán azonos összetételű takarmánykeveréket fogyasztanak, amelynek kalcium tartalma azonos. Ismereteink szerint azonban a tojótyúkok szükségleti értékei a tojásképződés során eltérő táplálóanyag- és kalcium igényei szerint változnak.  A reggeli, délelőtti órákban a tojásfehérje szintézis energia- és fehérje igénye, a délutáni órákban a tojáshéj képződés kalciumszükséglete dominál (Hamelin és mtsai, 2017). Ezen élettani igényeknek megfelelően délelőtt a takarmányból csak 40% kalcium szívódik fel, viszont később, a tojáshéj képződése alatt 70-80%-os felszívódási arány is előfordulhat.

Chan és kollégáinak a témában végzett korai kísérletei azt igazolták, hogy a tojótyúkok képesek az élettani szükségleteik szerint válogatni, szelektálni a nekik egy időben felkínált, különböző összetételű takarmányok között (Chah és Moran, 1985). Ha a tojótyúkoknak egy energiában és fehérjében gazdag keveréket, illetve egy kalciumban gazdag takarmányt kínálunk fel a nap folyamán folyamatosan, akkor az állatok a délelőtti órákban elsősorban az energia-fehérje keverékből, a délután folyamán pedig a kalciumban gazdag takarmányból fogyasztanak többet. Az egyidőben történő többféle keverék kiosztása nagyüzemben nem megoldható, de egy eltérő összetételű délelőtti és délutáni keverék segítségével szintén kielégíthetjük a tojótyúk napközben változó élettani igényeit. Ezt a nagyüzemben is alkalmazható technológiát osztott takarmányozási technológiának nevezzük (1. ábra).
 

A tojótyúkok osztott takarmányozási technológiájának vizsgálata és fejlesztése az UBM Zrt. egyik kiemelt kutatás-fejlesztési iránya. Cégcsoportunk és a Fuchs Tojás Kft, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Élettani és Takarmányozástani Intézet, Georgikon Campus, Keszthely; MATE ÉTI) közösen indított kísérletsorozatot egy kolléga doktori értekezésének munkatervén belül. Már harmadik éve zajlanak a Fuchs Tojás Kft. telepein üzemi, illetve a kis egyedszámú modellkísérletek a MATE ÉTI keszthelyi kutatóhelyén. A témában végzett kutatás szerteágazó, vizsgáljuk a hagyományos (kontroll) és az osztott etetési technológia összehasonlítását fiatal és idős állományokban, illetve az osztott technológián belül a csökkentett nyersfehérje szintű, továbbá az eltérő kalciumtartalmú keverékek és különböző tartástechnológiák hatásait.

A kísérletek során az osztott rendszerben a délelőtti keverék a hagyományos táphoz képest azonos nyersfehérje szinttel és kismértékben nagyobb energia-tartalommal rendelkezett, míg a délutáni keverék a hagyományoshoz képest kisebb nyersfehérje- és energia tartalommal bírt. A kalcium a hagyományos keverékhez képest a délelőtti tápban kisebb, míg a délutániban nagyobb koncentrációban került bekeverésre.

Az osztott etetés során számos pozitív eredményt tapasztaltunk a hagyományos technológiával összehasonlítva. Az osztott takarmányozási technológia nem befolyásolta a megtermelt tojások átlagtömegét és a kísérleti állatok tojástermelési intenzitását, a tojásminőségi paramétereket. Az osztott takarmányozás esetében azonos termelési színvonal fenntartása mellett kisebb napi takarmányfelvételt (108 ill. 114 g/tyúk/nap), és így kedvezőbb takarmányértékesítést (1,83 ill. 1,93 kg/kg) mutattunk ki a hagyományos technológiához képest. Az egyedek a két takarmányozási csoportban hasonló nitrogénretenciót mutattak, de az osztott takarmányozás során kevesebb nitrogént vettek fel, ami így kisebb nitrogénemissziót eredményezett. Eredményeink alapján elmondható, hogy az osztott etetési technológiával a tojótyúkok tojástermelése a hagyományos etetési rendszerhez hasonló szinten tartható, kedvezőbb takarmányértékesítési eredményekkel. Az osztott etetési technológiának a jövőben potenciálisan jelentősége lehet a tojótelepek nitrogén emissziójának csökkentésében is.

Horváth Boglárka
Bukoveczki Tamás
Dr. Gyenis József                                                                                                                        

(X)