Sertéshizlalási körkép: van még hova fejlődnünk

Az Iowa State University 2023. június 5-én és 6-án rendezte meg Ames-ben az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok éves, közös, zártkörű konferenciáját. A rendezvény fő témája ezúttal a szabadfialási rendszerek és az állatjóléti szabályok költségekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt.

A két nemzetközi hálózat – Magyarországot 2016 óta az AKI képviseli mindkét szervezetben – közel húsz éve vizsgálja a sertéstartás ökonómiai viszonyait, és szakértőik a közös konferencián osztják meg egymással tapasztalataikat. A rendezvény három fő fókuszpontja jellemzően a vendéglátó ország bemutatása, a piaci aktualitások áttekintése, illetve az előző évre vonatkozó adatok összehasonlító elemzése. A két nemzetközi szervezet adatgyűjtése és összehasonlító elemzése között az a lényegi különbség, hogy az InterPIG sok adatszolgáltató adataiból országos átlagértékeket kalkulál, míg az agri benchmark a tagországok tipikusnak tekinthető sertéstartó üzemeitől gyűjt adatokat, amelyeket azután részletesen vizsgál.

2022-ben a vágósertés önköltsége átlagosan 1,6 és 2,5 euró/kg között alakult.

Fotó: Pexels / Pixabay

Tavaly európában nálunk volt a legolcsóbb a hizlalás

Az InterPIG idei adatgyűjtése alapján a vágósertés önköltsége 1,59 és 2,51 euró/kilogramm (hasított meleg súly) között alakult 2022-ben. A szervezet tagországai közül Brazília teljesített a legjobban, Európában pedig Magyarországon hizlalták legolcsóbban a sertéseket.

Legérzékenyebben az Egyesült Államokat és Németországot érintette a takarmány, az energia és egyéb inputféleségek árának változása, míg Ausztriát és Magyarországot enyhébb hatások érték a többi vizsgált ország viszonylatában.

A költségek valamennyi tagországban emelkedtek a 2021. évihez képest, ám a növekedés mértéke igen eltérő volt: 6 és 35 százalék között változott.

Csak néhány országban volt jövedelmező a sertéstartás tavaly

Jellemzően azon országokban tudtak nyereségesen, illetve kevesebb veszteséggel termelni, amelyek az önköltségek leszorításában élen jártak. Csupán az Egyesült Államokban, Magyarországon, Franciaországban és Ausztriában volt jövedelmező a sertéstartás, de az említett európai országokban csak minimális volt a profit.

A fajlagos takarmányfelhasználásban van még hova fejlődnünk

Az egy kilogramm tömeggyarapodásra vetített takarmány mennyiségét, azaz a takarmányhasznosulási állandót tekinthetjük az önköltségre leginkább ható naturális hatékonysági mutatónak. E tekintetben a brazíliai, spanyolországi, dániai és hollandiai sertéstartók járnak az élen, Magyarországnak pedig bőven van hova fejlődnie, hiszen az adatszolgáltató országok átlagától 8 százalékkal elmarad. Egyes országok esetében romlott a mutató értéke 2021-hez képest, ami a receptúrák – takarmánypiaci történések miatti – szükségszerű megváltoztatásával magyarázható.

Magyarországon a tagországok átlagánál 16 százalékkal kevesebbért tudták a gazdák beszerezni a hízótápot.

32-37 százalékos tápáremelkedés

A takarmánygabonák árának emelkedése begyűrűzött a takarmánykeverékek árába, így átlagosan 32-37 százalékkal növekedett a különböző sertéstápok (koca, malac, hízó) értékesítési ára az InterPIG tagországaiban. A kocatápért az Egyesült Királyság és Svédország sertéstartói fizették a legmagasabb árat 2022-ben, míg a legalacsonyabbat az USA-ban és Magyarországon.

A teljes cikk a MÁL augusztusi számában olvasható.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu