Nehéz időszak elé néznek a magyar baromfitermelők

A madárinfluenzával érintett területek kizárása érdekében regionalizációs tárgyalásokat kezdett Brazíliával az EU. A dél-amerikai ország jelentős felvevőpiaca az EU iparcikkeinek, így kölcsönös érdek, hogy a szállítási csatornák nyitva maradjanak.

Amint azt korábban többször megírtuk, a távol-keleti országok már a madárinfluenza megjelenésének első hírére Brazília teljes területére felfüggesztették a brazil baromfihús importját, az Európai Unió viszont mind ez idáig minden kaput nyitva hagyott. Köztes megoldásként kínálkozik a regionalizáció, ami azt jelenti, hogy az importőr országok csak arról a területről nem fogadnak szállítmányokat, amelyek ténylegesen érintettek az járvánnyal.

Az unió most a kölcsönösség alapján folytat regionalizációs tárgyalásokat a világ csirkehústermelésének mintegy 16-18 százalékát adó Brazíliával. Ennek alapján akár néhány héten belül is kijelölhetik azokat a területeket, ahonnan a baromfi továbbra is korlátozás nélkül érkezhet, míg a többi régióból a szállításokat megtiltják.

Fotó: wikimedia

A brazil baromfihús távol-keleti szállítási tilalma miatt továbbra is kedvezőtlen piaci környezettel kell számolniuk a termelőknek, ami nagymértékben letörheti az árakat Európában is. Bárány László, a magyar baromfiágazat meghatározó cégének számító MasterGood alapító tulajdonosa, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja kora őszre kilencszáz-ezer forintnak megfelelő árú csirkemellfilé- és négyszáz-négyszázötven forintos csirkecombárat vár (az ár az importőrök raktáraiba történő szállítással értendő). Ez ugyan csak a fagyasztott árura vonatkozik, hiszen a friss húst nem érdemes repülővel ideszállítani, de a fagyasztott áru ára begyűrűzik az itteni frisshús-piacra is.

A nyomott árú brazil csirkehús baromfiágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait némileg mérsékli, hogy a készáru árának hatvan százalékát kitevő takarmány a jó termés miatt sokkal olcsóbb, mint tavaly, és az elképesztően magas energiaárak is mérséklődtek. A MasterGood további megtakarítást tud elérni azzal, hogy villamosenergia-szükségletének jelentős részét napelemekkel állítja elő, a piacról beszerzendő gáz mennyiségét pedig a hulladékhő hasznosításával tudja nagymértékben csökkenteni. – Mindezekkel együtt látni kell, hogy a baromfiágazatnak újra nagyon kemény kihívásokkal kell szembenéznie.

Csobai Attila, a Baromfi Terméktanács titkára úgy véli, az Európába érkező élelmiszerimport – így a brazil csirkehús kereskedelme is – meglehetősen sportszerűtlen a belpiaci termelőkkel szemben. Az európai termelőknek ugyanis nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi, állatjóléti szabályokat kell betartaniuk, amelyek jelentős költségnövelő tényezők, az Európán kívüli szállítókat azonban nem kötik hasonló előírások. A brazil madárinfluenza kapcsán rámutatott, az ottani hatóságok tájékoztatása szerint a vírus csak vadmadarakban, illetve kereskedelmi forgalomba nem kerülő állományokban ütötte fel a fejét.

– Ebben sajnos teljesen biztosak nem lehetünk, így egyrészt annak a veszélye áll fenn, hogy a világ baromfiellátásában jelentős brazil állományt csökkenti le drasztikusan a kór, másrészt pedig azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy a brazil importcsirkehússal behurcolták a fertőzést is Európába, amit az európai árualap fog megsínyleni. Mindkét eset azzal a következménnyel jár, hogy a kínálati oldal visszaesik, ami az árak drasztikus emelkedését fogja eredményezni.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet