Nagyon ellentmondásos év volt az idei

Tavaly ilyenkor még komoly reményekkel vártuk a járványhelyzet végét és a gazdaság beindulását. Amikor azt hittük már, hogy az átoltottság és a megszerzett immunitás miatt nem lesz több jelentős felfutás a megbetegedésekben, akkor ismét sikerült a vírusnak meglepni bennünket és most év végén itt vagyunk a negyedik hullám csúcsán.

Az infláció idehaza 14 éve nem volt olyan magas, mint novemberben. Az élelmiszerárak, a nyersanyagok és a munkaerő költségének emelkedése nem úgy és nem olyan ütemben épülnek be a termelői árakba, ahogyan azt mi állattenyésztők szeretnénk.

A termékpályák szervezetlensége és az iszonyúan torz jövedelemelosztás ilyen helyzetben fokozottan sújtja a termelőket, amit most a sertéstartók éreznek a legjobban. Európában sertéshús túltermelés van és ennek mi isszuk meg a levét, amikor ide hozzák az akciós húst. Évek óta a német (ZMP) árszinthez igazítják a hazai vágósertés felvásárlási árakat, ami idén teljesen elszakadt a magyar piaci helyzettől és gátja az áremelésnek, hiszen míg a németeknél jelentős túltermelés van, addig nálunk erről szó sincs, sőt az önellátásunk határán mozgunk. A sertéstartók nagyobb része hosszútávú szerződésekkel rendelkezik, ami normális esetben jó dolog, de most, amikor a szabadpiaci árak több mint 20 százalékkal jobbak, az önköltség pedig szintet lépett és úgy tűnik onnan inkább felfelé, mint lefelé fog változni, senkinek nincs kedve előre éves szerződést kötni a ZMP árhoz igazítva.

Ami a hazai tejpiacot illeti, idén sem sikerül kimozdulni abból az előnytelen helyzetből, hogy a magyar nyerstej ára 20 százalékkal marad el az uniós átlagtól, miközben az önköltség alapján 130 Ft/kg felett kellene lennie. Novemberben a feldolgozók 5-7 Ft/kg-mal emelték ugyan a 110 Ft/kg körüli felvásárlási árakat és további emelést helyeztek kilátásba, de egyelőre ezekkel az árakkal még veszteséges a tejtermelés. Tény az is, hogy a termelés az írek után az EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

A húsmarha piacon idén jelentős (15-30%) áremelkedés volt, különösen a selejt teheneknél és a vágóüszőknél, bikáknál. A tenyészállatok iránti kereslet hullámzó volt, aminek jót tett a tenyészbika beállítási támogatás. A szokásosnál többen tervezik csökkenteni vagy értékesíteni az egész állományukat.

Fordulat volt a szarvasmarha és tehénlétszám 10 éve tartó trendjében idén, ugyanis hosszú idő után először csökkent az állomány. Az ENAR adatai szerint a tejelő tehenek száma 2, a húshasznú teheneké 3,5 százalékkal csökkent egy év alatt.

A tenyész-, a hízó-, a vágójuhok, valamint a juhhús ára egyaránt nagyon kedvezően alakult idén. A gyapjú és a tej piacának helyzete ugyanakkor reménytelennek látszik.

Az olyan kilátástalannak tűnő helyzetben, mint amilyenbe idén sok tenyésztőtársunk került, a Teremtőbe, a szakmánkba és a magunkba vetett hit adhat erőt a folytatáshoz.

Advent van, a várakozás, a lecsendesedés és magunkba nézés ideje. Használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy félre tudjuk tenni a hétköznapi gondjainkat, bajainkat és töltsünk el a Családunkkal, szeretteinkkel minél több időt, majd ebből erőt merítve vágjunk neki az új évnek!

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott, békés karácsonyt!

dr. Wagenhoffer Zsombor