Milyen éghajlati hatásai lehetnek a legeltetéses állattartásnak?

A mezőgazdasági ágazat arra törekszik, hogy Angliában és Walesben 2040-ig elérje a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátási értéket, hozzájárulva ezzel az Egyesült Királyság egészére vonatkozó, 2050-re meghatározott új célkitűzés megvalósításához. Az Éghajlatváltozási Bizottság közzétette jelentését, amelyben felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy drasztikusan csökkentse az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátását és az elkövetkező három évtizedben érje el a nettó zéró kibocsájtási értéket. A 2020. május 2-án kiadott ajánlások célja, hogy az 1990-es évi szinthez képest 80%-kal kerüljön csökkentésre a kibocsátás, mely új cél eléréséhez jelentős változásokra van szükség.

fotó: pixnio.com

Ezek egyaránt magukban foglalják az alacsony széndioxid-kibocsátású villamosenergia-ellátást, az elektromos járművek bevezetését, a biológiailag lebomló hulladékok hulladéklerakókba történő elhelyezésének beszüntetését, a fa ültetés fokozását és a gazdaságokban a kibocsátások csökkentését célzó intézkedéseket egyaránt. A jelentés kiadására akkor került sor, amikor a képviselők jóváhagyják az éghajlati veszélyhelyzet bejelentésére vonatkozó indítványt.

Az NFU szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem létfontosságú, és az érintett szervezetek összehangolt együttműködése segítheti, hogy az ipar is jelentős szerepet vállaljon a kitűzött célok elérésében. Azonban a brit élelmiszer-termelés mérséklése, valamint az olyan országokba történő exportálás, amelyeknek esetleg nincs ugyanolyan magas szintű környezettudatossága, vagy az éghajlati hatásaik csökkentésére irányuló törekvése, nem segíti az Egyesült Királyságot az új cél elérésében – mondja a szervezet.

Guy Smith alelnök álláspontja szerint „intelligensebben” kell gazdálkodniuk, összpontosítva a termelékenység javítására, a széndioxid-megkötés ösztönzésére és a megújuló energia előállítás fokozására. Hangsúlyozta továbbá, hogy Nagy-Britanniában a mezőgazdasági területek 65%-a leginkább az állatok legeltetésére alkalmas, tehát arra törekednek, hogy az Egyesült Királyságban a legeltetéses állattartás éghajlati hatásai a legalacsonyabbak legyenek a világon – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pxhere.com

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének kutatása már rámutatott arra, hogy a marhahústermelés Nyugat-Európában 2,5-szer hatékonyabb széndioxid-hatékonyságú, mint a globális átlag.

A Környezetbarát Gazdálkodási Hálózat (NFFN) szerint a gazdálkodók azalatt az időszak alatt is nagy szerepet játszhatnak a megoldásban, amíg a gazdálkodási gyakorlatban a „radikális változások” zajlanak.

Martin Lines elnök rávilágított arra, hogy az éghajlati válság küszöbén állunk, és bár az brit mezőgazdasági termelők már most is alkalmaznak kibocsátás-csökkentési módszereket, azonban ha nem dolgozunk együtt a természettel és nem állítjuk helyre a természetes egyensúlyt, azzal a következő generációk élelmezés-biztonságát fenyegetjük.

fotó: pixnio.com

A Talajszövetség osztotta a fenti véleményt, és álláspontja szerint a „zöld gazdálkodási rendszerekre” való áttérés drasztikusan csökkentené a mezőgazdasági kibocsátásokat.

Gareth Morgan politikai vezető véleménye szerint ezeket a változtatásokat, mint például a talaj állapotának javítása a szén megkötése érdekében, a műtrágyák iránti igény csökkentése és a fásítások minél szélesebb körben kell végrehajtani.

A bizottsági jelentés megjegyzi, hogy amennyiben más országok is követik az Egyesült Királyságot az új kibocsájtás csökkentési cél elérésére irányuló törekvésben, akkor 50% esély van arra, hogy 2100-ra az ajánlott, 1,5 ° C hőmérsékleti emelkedési érték alatt tudunk maradni.

agrotrend.hu / NAK