Madárinfluenza Veszprémben

Mindkét helyszínen a betegség H5N8 altípusát mutatták ki, a telepeken megkezdték az állomány leölését, a gazdaságok köré három kilométer sugarú védõkörzetet vontak, és tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetet jelöltek ki. Az országos fõállatorvos pedig elrendelte a baromfiállományok zárt tartását írja a veol.hu.

fotó: pixabay.com

– A kór már egy ideje itt van körülöttünk, az elõzõ hetekben Lengyelországban mutatták ki ezt a vírusváltozatot háziszárnyasokban. Számítani lehetett rá, hogy elõbb-utóbb hazánkba is elér. Ilyenkor a hatóság egy eljárásrendet követ, az országos fõállatorvos elrendeli a fertõzött telep állományának megsemmisítését, ez ekkora állományoknál több hetet vesz igénybe – mondta el lapunk érdeklõdésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.

Az üres telepet kitakarítják, fertõtlenítik, majd elkezdõdhet a zárlatok feloldása, a körzetek átminõsítése. A H5N8 szerotípus utoljára 2016–2017-ben okozott jelentõs járványt, akkor hárommillió baromfit kellett elpusztítani miatta. Ez az altípus Európában nem okozott emberi megbetegedést, a baromfihúsok biztonsággal fogyaszthatók.

– A vírus legfõbb terjesztõi a vadmadarak, ezért érdekes, hogy egy zártan tartott fajnál is megjelent. Ilyenkor a hatóság szakemberei komolyan megvizsgálják, hogy juthatott be a vírus az állományba, hiszen ezeken a zárt, intenzív gazdaságokban komoly biztonsági intézkedéseket tesznek. A vírus nagyon könnyen terjed. Az országos fõállatorvosi határozat részletesen szabályozza, hogy mi a termelõ feladata a fertõzés elkerüléséért – tette hozzá a szakember.

A Baromfi Terméktanács és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi intézkedések betartására. Ilyen például, hogy csökkenteni kell a személyforgalmat a telepeken, de a telepi dolgozók otthoni baromfitartása sem javasolt ilyenkor.

– Úgy tûnik, hogy minden baromfifaj fogékony a vírusra, a 2016-os járvány tapasztalata, hogy a külterjesen tartott állományok könnyebben fertõzõdnek. Ennek objektív okai vannak, az így tartott állatok könnyebben találkoznak a vírusközvetítõ vadmadarakkal, rágcsálókkal. A víziszárnyas-tartóknak el kell követniük mindent, hogy elkerüljék a fertõzést. Lehet hálóval fedni, fedett helyen etetni-itatni. A vándormadarak beszállnak a telepek etetõihez, itatóihoz, már azzal sokat lehet tenni a háztáji baromfitartónak, ha fedett helyen eteti-itatja állatait – fejezte be Csorbai Attila.

A szakember szerint a baromfitermékek árának emelkedésével rövid távon nem kell számolni. Jelenleg a madárinfluenza miatti ázsiai importkorlátozások terméktöbbletet jelentenek a hazai piacon.

ZÁRVA KELL TARTANI A BAROMFIT

Az országos fõállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását, hogy tovább csökkenjen a vadon élõ madarakkal az érintkezés lehetõsége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza-vírussal történõ fertõzõdésének kockázata. A zártan tartás azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülrõl és oldalról nem védett megfelelõ erõsségû madárhálóval.

A közlemény szerint továbbra is érvényes a baromfitelepek járványvédelmi minimumfeltételeit tartalmazó 2017-es fõállatorvosi határozat, amely az állományok közötti terjedés megakadályozását szolgálja az állattartó létesítmények járványvédelmi zártságának fokozásával.

Ezen elõírások között szerepel például, hogy a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, nyílt vízbõl pedig tilos itatni. Az állatok almozására használt anyagot szintén meg kell óvni a vadmadarakkal való érintkezéstõl. Azok, akik nem tartják be az elõírásokat, járvány kitörése esetén elesnek az állami kártalanítástól – írták.

agrotrend.hu / veol.hu