LEHETÜNK-E MÉG EGYSZER ÚJRA A TÍZMILLIÓ SERTÉS ORSZÁGA?

Európa-szerte látványosan csökkent a sertésállomány, de Magyarország abból a szempontból kivétel, hogy itt kevésbé volt nagy a visszaesés. Ha a vágásokat nézzük éves szinten, akkor némileg javult a tendencia és újra kezd növekedni a haszonállatok száma. Sokszor hallhattuk azt a kijelentést az utóbbi egy évben, hogy az állattenyésztők éve lehet az idei. Az adatokból kiderült az is, hogy már 2023-ról is elmondhatták ugyanezt az érintettek. Hollósy Tibor, a KOMETA 99 Zrt. beszerzési igazgatója a Vitafort Zrt. dabasi partnertalálkozóján arról beszélt, hogy a vágás számokat tekintve már idén januárban növekedett a kocaállomány az előző évekhez képest.

Hollósy Tibor, a KOMETA 99 Zrt. beszerzési igazgatója

Megközelítőleg 500 ezer darabbal több sertés lesz a piacon, amelynek a vágóhidak nagyon örülhetnek, mert így többet dolgozhatnak majd fel. A tavalyi évet a sertéstenyésztő- és hizlaló cégek egyértelműen jól zárták, ezért az idei év is jó előjelekkel indult és folytatódhat. Európa nagy és meghatározó sertéstartó országai – Belgium, Hollandia, Németország, Dánia – jelentős vágás- és állománycsökkenést szenvedtek el az elmúlt években, de idehaza már tavaly is csak minimálisan, mintegy 0,9 százalékkal csökkentek ezek a számok.

„Ezzel Magyarország az első helyen végzett azon országok között, ahol a legkevésbé csökkent a vágások száma”

A túlságosan szigorú környezetvédelmi hatósági előírások, a túlzott állatvédelem annyira sarokba szorította a termelőket az unió meghatározó, előbb említett országaiban, hogy a tenyésztési engedélyeket már egyre nehezebben adták ki, s emiatt sokan azt az utat választották, hogy végleg felhagytak a termeléssel. Ráadásul a kormányok támogatták is azokat, akik így döntöttek. Hollósy Tibor szerint ez a termelői kapacitás valahol felszabadul, s ennek meg is kell majd jelennie.

-Mi abban bízunk, hogy vagy Magyarországon jelenik meg a hazai termelők által, vagy pedig ezek a vállalkozások megjelennek Kelet-Európában. Ezekkel a jelentős kapacitáscsökkenésekkel előbb-utóbb kialakul egy keresleti piac ezekben az országokban, hiszen ezek a nagy kibocsátó államok exportőrök voltak sertéshúsból, viszont az állománycsökkenés miatt akár importőrré is válhatnak. Magyarországnak, mint agrárországnak ez egy jó lehetőség lesz, hogy a megtermelt, jó minőségű gabonát ne exportáljuk alapanyagként, hanem bőrbe csomagolva értékesítsük -érvelt Hollósy Tibor.

Szervezettség is kell ehhez az ágazathoz, mert közismert az a mondás, hogy a baromfitenyésztők azért vannak jobb helyzetben másokhoz képest, mert a piaci visszaeséseket és zavarokat jól tudták átvészelni a hatékony összefogásnak köszönhetően. A beszerzési igazgató ezzel az állítással egyet értve azt mondja, hogy tanuló pályán vannak, van hová fejlődni.

Hozzátette:

„A baromfisok a sertésszektor előtt járnak, a marhaszektor pedig valahol a sor végén található, a sertéságazat pedig középen helyezkedik el. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha együtt gondolkodunk a termelőkkel, megértjük egymás problémáit, ezért akkor lesz jó az együttműködés, mind a termelő, mind pedig a feldolgozó a folyamat végén jól jár”.

A tanulási folyamat valójában újra tanulást jelent, hiszen nem volt mindig ilyen nehéz helyzetben ez az ágazat. A nyolcvanas évek közepén még a tízmillió sertés országaként tartották számon Magyarországot, tehát minden lakosra jutott egy sertés. Jelenleg 2,6 millió a hazai állomány. Terület van bőven a fejlődéshez, hiszen az állatsűrűség idehaza 26 darab 1 négyzetkilométerre vetítve. Belgium, Hollandia esetében 250 darab az állománysűrűség. Ha ezt a számot nem is érjük el, s helyette megcélozzuk a százat, akkor újra tízmillió sertésről beszélhetünk Magyarországon. Ennek érdekében lépésről-lépésre kell újraépíteni ezt az ágazatot.

Ennek érdekében a vágások színvonalán és hatékonyságán kell változtatni, amelyhez a nyáron megnyíló állattenyésztési pályázatok is segítségre lehetnek -hangzoott el a dabasi partnertalálkozón.

agrotrend.hu/https://novenyvedoszer.hu/