Külföldön is jól fogy a hazai baromfi

fotó: 123rf

A külföldi mellett a belső fogyasztás is stabilan emelkedik, így az év első három negyedében közel tíz százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye.

Az idén is folytatódott a hazai baromfiágazat bővülése, az első kilenc hónapban közel tíz százalékkal nőtt a teljesítmény az egy évvel korábbi szinthez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2000 óta több mint 30 százalékkal bővült a hazai termelés. Bár a legtöbb baromfit – az állomány 60 százalékát – még mindig a belföldi piacon értékesítik, az export jelentősége egyre nagyobb az ágazatban. A külpiacokra szállított mennyiség négy év alatt 31 százalékkal emelkedett, míg a kivitel értéke megduplázódott. Az export elsősorban az élő állatokra és a húsra terjedt ki.

Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója szerint a kedvező statisztikai adatok elsősorban annak köszönhetők, hogy világszerte megnőtt a kereslet a baromfitermékek iránt, a fokozott európai uniós kereslet mellett pedig stabilan nő a belső fogyasztás is. – A hazai baromfi egyik nagy előnye, hogy a nagyüzemi termelés ellenére a tömegtermékek között is kiváló minőséget tudunk biztosítani, köszönhetően a hazai gabona felhasználásának – jegyezte meg. Az exporttal kapcsolatban elmondta: annak ellenére, hogy az oroszok embargót hirdettek, sikerült piacot találni a termékeknek. A cégek többsége új partnereket keresett, ma már mintegy 64 országba szállítunk baromfit.
A következő év nagy kihívásának a sertéshúsra bevezetett alacsony áfakulcsot nevezte a szakember, ugyanis az elvileg 20-22 százalékos fogyasztóiár-csökkenéssel a sertés versenyelőnybe kerülhet a baromfival szemben, ami visszavetheti a belső keresletet. Ennek pontos mértékét ma még nem lehet megbecsülni, az azonban már ma is látható, hogy a vállalkozások egyre jobban a külpiacok felé fordulnak – emelte ki Földi Péter.

Bár a KSH adatai szerint az utóbbi években folyamatosan nőtt az ágazatban foglalkoztatottak száma, a szakember szerint a feldolgozóipar egészéhez hasonlóan a baromfis vállalkozások is munkaerőhiánnyal küzdenek. Ennek oka, hogy nem ez a legjobban fizetett foglalkozás, és a közmunka kiterjesztése is hátráltatja a megfelelő munkatársak megtalálását – mutatott rá Földi Péter.

Hasonló gondok jelentkeznek a libatömésnél is; az ágazatot ért támadás ma olyan alacsony szintre csökkent azon vállalkozások száma, amelyek hajlandók libatöméssel foglalkozni, hogy sokszor gondot okoz teljesíteni a megrendeléseket. A fejlesztések kapcsán a szaktanácsadó elmondta, mivel a nagyvállalatok kimaradnak az uniós támogatásokból, ezért nem számítanak a baromfiszektorban túl sok uniós forrásra. Ugyanakkor elsősorban élelmiszer-biztonsági fejlesztésekre nagy szükség lenne.

agrotrend.hu / magyaridok.hu