Állattenyésztés

Gazdálkodás

Korszerűsítés és támogatás – ez a baromfisok jövőjének záloga

A technológiai fejlesztések mellett szükség lenne az állattartó épületek korszerűsítésének, valamint új telepek létesítésének támogatására.    

– Fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítható a baromfiágazat versenyképessége, a termelés és export növekedése – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke csütörtökön Budapesten a Baromfi világnap alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson. Kiemelte, hogy a baromfiágazat teljesítményével, exportjával, adófizetésével, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés a kormánynak. 

A versenyképesség fokozásával Európa egyik legerősebb baromfitermelő országává válhatnánk – fotó: 123RF

Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekkel várhatóan csökkenne a járványvédelmi kockázat, javulna a termelésbiztonság is, ami kiemelten jó exportpiacokat teremthet. A technológiai fejlesztések mellett szükség lenne az állattartó épületek korszerűsítésének, valamint új telepek létesítésének támogatására.

A NAK alelnöke fontos feladatnak nevezte az idén járó nemzeti támogatások elfogadtatását és azt, hogy

a piaci folyamatokból fakadó károk mérséklésére létre kell hozni egy jövedelemstabilizációs alapot.     

Kitért arra is, hogy a MERCOSUR, a dél-amerikai országokkal kötendő újabb kereskedelmi megállapodás hátrányosan érinti az Európai Unió (EU) mezőgazdaságának több szektorát, így a baromfiágazatot is. Számítások szerint az új megállapodás megkötése évi hétmilliárd euró kárt okozna az unió agráriumának, ágazati hatásként pedig 150 millió csirkével csökkenne az EU baromfiállománya. Ugyanakkor a magyar termelésnek hosszabb távon számolnia kell a lengyel konkurenciával is – tette hozzá.     

Az EU baromfiágazata már most is a legszigorúbb standardokkal rendelkezik a világon az állatjólét és az élelmiszerbiztonság területén is.

Ennek ellenére az állatvédő szervezetek támadják a csirkehizlalást, illetve nyomást gyakoroltnak az étkezési tojástermelésre is – mondta a NAK elnöke.  

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója elmondta, hogy a madárinfluenza következményeként tavaly 600 ezer tonnára csökkent a baromfiágazat kibocsátása, 2016-ban még 620-630 ezer tonna élő baromfit állítottak elő, idén óvatos becslés szerint 700 ezer tonnát prognosztizálnak.

A madárinfluenza okozta 20 milliárdos ágazati károkról a BTT elnöke ITT beszél bővebben.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés